Mária Terézia tette lehetővé a magyarországi orvosképzést

Mária Terézia uralkodása nemcsak politikai és gazdasági szempontból hozott változásokat a Habsburg Birodalomban, hanem a tudomány és az oktatás területén is maradandó reformokat indított el. Az egyik legjelentősebb lépése a magyarországi egyetemi orvosképzés megteremtése volt, amely nemcsak az egészségügy fejlődéséhez, hanem az ország modernizációjához is nagyban hozzájárult.

Az orvosképzés hiányának problémája

A középkor és a török hódoltság alatt a magyar orvosok kénytelenek voltak külföldön tanulni, vagy magánúton sajátították el a mesterséget. Bár a 15. században az óbudai egyetemen már képeztek orvosokat, az ezt követő évszázadokban nem alakult ki állandó és hivatalos orvosi fakultás. Erdélyben, Bethlen Gábor fejedelemsége alatt, Gyulafehérváron próbáltak orvosi alapképzést létrehozni, de a királyi Magyarországon ez a lehetőség továbbra is hiányzott — írja a 24.

Perlitzi János kezdeményezése

1751-ben Perlitzi János Dániel, Nógrád megye főorvosa, kérelmet nyújtott be Mária Teréziához, amelyben részletesen bemutatta a hivatalos orvosi képzés hiányából fakadó gazdasági és egészségügyi károkat. Perlitzi levelében hangsúlyozta, hogy az ország nem engedheti meg magának, hogy orvosok képzésére más országokra támaszkodjon.

Mária Terézia és bécsi főorvosa, Gerard van Swieten belátták a probléma jelentőségét, és megkezdték a magyar orvosképzés megalapozását.

Az orvosi kar megalapítása Nagyszombaton

1769-ben Mária Terézia királyi rangra emelte a nagyszombati egyetemet, amely így állami irányítás alá került. Ugyanezen év novemberében a királynő rendeletet adott ki egy orvosi kar létrehozásáról. Az új fakultás 1770-ben kezdte meg működését öt tanszékkel:

• Élettan és gyógyszertan,
• Bonctan,
• Sebészet,
• Botanika és kémia,
• Általános kórtan.

A képzés időtartamát eleinte nem szabályozták, 1774-től azonban 5 évre emelték, majd 1786-ban 4 évre csökkentették.

Buda és az orvosképzés fejlődése

1777-ben az egyetemet Budára költöztették, ami több szempontból is előnyösnek bizonyult. A költözés megkönnyítette a holttestek beszerzését az oktatáshoz, és lehetővé tette egy saját botanikus kert létrehozását. II. József idején a magyar diplomákat már a környező nagy múltú orvosi egyetemek is elismerték, ezzel a magyar orvosképzés nemzetközi presztízsre tett szert.

Mária Terézia öröksége

Az orvosi kar megalapítása jelentős előrelépést hozott a magyar egészségügyben. Bár a korábbi évszázadok lemaradását nem sikerült teljesen behozni, az intézmény megteremtette a modern magyar orvosképzés alapjait. Az egyetem az évek során folyamatosan fejlődött, és ma Semmelweis Egyetemként a világ egyik elismert orvosi egyeteme, amely évente több ezer hallgatót fogad a világ minden tájáról.

Mária Terézia döntése, hogy Magyarországon is létrehozzon orvosi képzést, nemcsak az akkori kor egyik legjelentősebb oktatási reformja volt, hanem a magyar egészségügyi rendszer fejlődésének alapköve is. Az orvosi kar létrejötte bizonyítja, hogy az oktatásba és tudományba való befektetés hosszú távon hatalmas eredményeket hozhat egy nemzet számára.

Ezeket a cikkeket is érdemes elolvasni:

A magyar elme a valaha kitalált legpusztítóbb fegyver mögött
Tarczay Ervin: A magyar harckocsizó, aki fiatalon vált legendává