Magyar föld őrzi I. Szulejmán szívét

I. Szulejmán neve valószínűleg mindenkinek ismerősen cseng a történelemórákról, főképp a szigetvári csatával kapcsolatban, amely nemcsak az oszmán hadjáratok egyik fontos eseménye, hanem a szultán életének végpontja is lett.

Halálának körülményeit évszázadokon át rejtély övezte, ahogy azt is, hol helyezték végső nyugalomra belső szerveit. Mindezidáig úgy tűnt, a történelem homályába veszett, mígnem néhány éve kutatók megtalálták sírját a Szigetvárhoz közeli Turbékon.

Szulejmán csúcsra juttatta az Oszmán Birodalmat

Szulejmán, akit a török történelem legnagyobb szultánjaként tartanak számon, 26 évesen vette át a hatalmat apjától, I. Szelimtől. Uralkodása alatt az Oszmán Birodalom elérte a csúcspontját, határai Európától Észak-Afrikáig és a Közel-Keletig terjedtek. Az ő nevéhez kötődik Nándorfehérvár és Rodosz meghódítása, valamint a mohácsi csata, ahol serege döntő vereséget mért a magyar hadseregre, olvasható a Dívány beszámolójában.

I. Szulejmán. Wikimedia

Az oszmán flotta Hajreddin Barbarossa pasa vezetésével ekkoriban vált a Földközi-tenger urává, és tengeri csatákban, például az 1538-as prévezai ütközetben is kiemelkedő sikereket arattak. A szultán hódításai nemcsak a katonai erejét, hanem politikai és kulturális vezető szerepét is megerősítették: Szulejmán támogatta a művészeteket és az építészetet, megalapozva az oszmán kultúra aranykorát.

Magyarország számára azonban uralkodása a török megszállás kezdetét, az ország feldarabolódását és háborúk sorát jelentette. 1566-ban a 72 éves Szulejmán újabb hadjáratot vezetett Magyarországra, ahol augusztusban ostrom alá vette Szigetvár várát. Bár a csata az oszmánok győzelmével végződött, a szultán szeptember 6-án, néhány nappal a vár elfoglalása előtt elhunyt.

Halálának pontos oka nem tisztázott: a török források szerint végelgyengülésben halt meg, mások szerint a táborban pusztító járványok egyik áldozata lett. A szultáni tanács a hadjárat végéig titokban tartotta a halálhírt, hogy megőrizze a hadsereg morálját.

Nem volt egyszerű feladat megtalálni a temetkezés helyszínét

Zrínyi Miklós kirohanása 1566 szeptember 7-én.

A szultán testét Isztambulba szállították, de belső szerveit Magyarországon helyezték örök nyugalomra. A legenda szerint szívét egy aranyedénybe zárva, sátra alatt temették el, a titoktartás érdekében pedig az orvost és a balzsamozókat is kivégezték.

A türbe a minarettel és a hozzá kapcsolódó derviskolostorral együtt az oszmánok számára zarándokhellyé vált. Az épületeket azonban a későbbi Habsburg uralom idején lerombolták, és a helyszín feledésbe merült.

A sír felfedezéséhez egy szigetvári katolikus templom könyvtárában őrzött könyv adott kulcsot. Egy 17. századi metszet Esterházy Pált ábrázolta, lóháton, háttérben a türbe minaretjeivel, ahol a szultán szíve is rejik. Ez a felfedezés segített azonosítani a helyet, ahol I. Szulejmán szíve ma is nyugszik – a történelmi emlékezés és a magyar-török kapcsolatok szimbolikus emlékhelyeként.

Érdemes elolvasni:

• Háromszor is magyar volt Oppeln és Ratibor
• Az egyetlen gyarmata Osztrák–Magyar monarchiának Kínában volt
• A magyar törzsek tevéken érkezhettek a Kárpát-medencébe és egészen a 20. századig maradtak is