Ha az egyiptomi piramisra gondolunk, mindannyian látjuk magunk előtt a négy robosztus oldalfalát. Pedig ez valójában csak optikai csalódás.
Egyre szélesebb körben terjed az a felfedezés, hogy a híres gízai piramisnak valójában nem is négy, hanem nyolc oldala van, írja a LADbible.
Minden évben turisták milliói látogatnak Egyiptomba, hogy megtekintsék a világ hét csodájának egyikét, a hihetetlen, 4600 éves történelmi helyszínt. A 138 méter magas építmény egyik legfontosabb külső jellemzője azonban nem egészen olyan, mint amilyennek látszik.
Hatalmas tömeg építette
A 20 év alatt elkészült épületet Kr.e. 2600 körül nem kevesebb, mint 25 ezer ember építette. Közülük körülbelül 4 ezer ember vett részt közvetlenül a munkálatokban, például követ bányászott, fuvarozott, vagy épp kőművesként segített.
Sok ezer további munkás kisegítőként lehetett részese a nagy küldetésnek: például szerszámkészítőként, rámpaépítőként, vagy épp habarcskeverőént.
A négyoldalú piramis a világ talán leghíresebb műemléke, mindenki pontosan tudja, hogy néz ki, teljes joggal az UNESCO Világörökség része. Aztán váratlanul jön a hír: igazából nem is négy-, hanem nyolcoldalú.
De hogy lehetséges ez?
Először 1940 körül merült fel először, hogy hogy az építmény kinézete körül valami nem stimmel. Flinders Petrie brit egyiptológus ugyanis a La Description de l’Egypte című kiadvány ókori Egyiptomról szóló publikációnak illusztrációt nézegetve egy furcsa, üreges vonalat vett észre mind a négy oldal közepén.
Később, 1975-ben I. E. S. Edwards egyiptológus a The Pyramids of Egypt című könyvében írt a jelenségről. Mint írta: “A nagy piramisban a kőtömböket úgy helyezték el, hogy mindegyik oldal közepe felé enyhén befelé dőltek, aminek következtében az egyes oldalak közepén észrevehető mélyedés alakult ki. Ez egy olyan sajátosság, amely ismereteink szerint egyetlen másik piramisra sem jellemző.”
Tényleg nyolcoldalú a piramis
Mára egyre egyértelműbbé válik, hogy a gízai nagy piramisnak valójában nyolc oldala van. Az Archaeological Discovery folyóiratban nemrégiben megjelent tanulmányában Akio Kato akadémiai kutató még egyszer írt a kérdésről, egyetértve Petrie és Edwards gondolataival.
“A gízai nagy piramisról ismert, hogy rendkívül homorúak az oldalai, mind a négy lapja enyhén be van mélyedve az aljától a tetejéig egy központi vonal mentén” – írja Kato.
Hozzáteszi: “Más szavakkal, a nagy piramis egy homorú, nyolcszögletű piramis, nem pedig a szokásos négyzet alaprajzú építmény.”
Kato kiemelte, a homorúság annyira enyhe, hogy a földről szemlélve gyakorlatilag észrevehetetlen. De ha lehetőségünk nyílik levegőből tanulmányozni az ókori építményt, akkor könnyen láthatóvá válik.
Az viszont továbbra is rejtély, hogy miért is néz mind a négy oldal befelé. Egy újabb ókori egyiptomi rejtély, talán már meg sem lepődünk rajta…
Ez is érdekelhet:
Kiemelt kép: Unplash
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Putyin szerint az ukrajnai háború globális méreteket ölthet
Megtalálták az eddigi legősibb ábécét, és 500 évvel régebbi, mint a korábbi rekordtartó
Űrhajó? Dehogy! Egy tanulmány szerint egy fejlett idegen civilizáció az egész csillagrendszerét terelheti
Létezett a természetben is nukleáris reaktor, és kevesebb, mint 2 milliárd éve még aktív volt
Eddig ismeretlen vulkánt fedeztek fel Magyarországon
3200 évvel ezelőtt több civilizáció is egyszerre, rejtélyes módon hullott szét
