A magyar ipar úttörője, az ágyúk és vasúti kerekek mestere: Ganz Ábrahám

Ganz Ábrahám, a svájci születésű vasöntőmester, gyáros, és a magyar nehézipar egyik megteremtője, 210 éve, 1814. november 6-án látta meg a napvilágot Unter-Embrachban. Életútja és munkássága máig hatással van Magyarország ipari fejlődésére, hiszen forradalmi találmányai és szociális érzékenysége nemcsak kortársai elismerését vívták ki, hanem maradandó örökséget hagytak hátra.

Ganz egy kilencgyermekes kántortanító családban született. Előbb ácsmesterséget tanult, majd Zürichben öntészetet sajátított el. Húszévesen európai vándorútra indult, hogy különböző gyárakban gyakorlatot szerezzen, mielőtt 1841-ben Magyarországra érkezett. Pesten csatlakozott Széchenyi István József Hengermalmi Társulatához, ahol rövid idő alatt az öntödei részleg vezetőjévé lépett elő — írja a Múlt-Kor.

Önálló vállalkozás alapítása

1843-ban egy üzemi baleset következtében fél szemére megvakult, de ez nem állította meg. A balesetért kapott kártérítésből és megtakarításaiból Budán megalapította saját öntödéjét. Az 1845-ben engedélyt kapott műhelyében kezdetben öntöttvas háztartási eszközöket gyártott, majd a Lánchídhoz is szállított öntöttvas elemeket. Az üzem gyorsan növekedett, és az 1846-os iparmű-kiállításon Ganz elnyerte első elismeréseit.

Szerepe az 1848–49-es szabadságharcban

A szabadságharc idején Ganz üzemét a magyar honvédség szolgálatába állította. Ágyúkat és ágyúgolyókat gyártott, amivel jelentősen hozzájárult a forradalmi hadsereg harci képességeihez. E tevékenységéért az osztrák hatóságok hatheti várfogságra ítélték, amit végül svájci közbenjárásra nem hajtottak végre.

Innováció és ipari sikerek

1853-ban Ganz új technológiával kezdett vasúti kerekeket gyártani, John Burn kéregöntési eljárásának továbbfejlesztésével. Ezzel az eljárással a kerekek érintkezési felületét antimonos kezeléssel rendkívül kopásállóvá tette, ami jelentősen megnövelte azok élettartamát. A technológiát szabadalmaztatta, és kizárólagos jogokat kapott a Habsburg Birodalomban. Vasúti kerekekből 1867-ig több mint százezret szállított 59 vasúttársaságnak, termékei pedig nemzetközi hírnévre tettek szert.

Szociális érzékenység és közéleti szerepvállalás

Ganz nemcsak ipari újítóként, hanem szociálisan felelős gyárosként is kitűnt. Üzemében Magyarországon elsőként hozott létre nyugdíj- és betegbiztosítási alapot dolgozói számára, valamint szülővárosa segélyszervezetét is rendszeresen támogatta. Idehaza magyar ruhában járt, és aktívan részt vett Buda közéletében, ahol városi képviselőként és díszpolgárként is tisztelték.

Tragikus vég és örökség

A túlhajszolt munka és személyes problémái miatt Ganz 1867. december 15-én, mindössze 53 éves korában öngyilkosságot követett el. Emlékét a Kerepesi úti temetőben Ybl Miklós által tervezett mauzóleuma őrzi.

Halála után gyárát közvetlen munkatársai, Eichleter Antal, Keller Ulrik és Mechwart András vették át, akik továbbfejlesztették az üzemet. A vállalat „Ganz és Társa Vasöntő és Gépgyár Rt.” néven működött tovább, és a Monarchia egyik legjelentősebb ipari vállalatává vált.

Ganz Ábrahám neve ma

Ganz Ábrahám nevét utcák, iskolák és díjak őrzik. Első gyára 1964-ig működött, az épületben 1969 óta az Öntödei Múzeum kapott helyet, amely bemutatja Ganz és a magyar öntészet történetét. Az 1985-ben alapított Ganz-díjat évente ítélik oda kiemelkedő mérnöki teljesítményért és technológiai fejlesztésekért.

Ganz Ábrahám nemcsak a magyar nehézipar megalapozója, hanem a korszerű társadalmi felelősségvállalás úttörője is volt, akinek munkássága máig inspirációt nyújt.

Ezeket a cikkeket is érdemes elolvasni:

Kik voltak a cro-magnoni emberek, és mi lett a sorsuk?
500 ezer második világháborús kerámiaérme került elő egy japán raktárból