Az eddigi legfiatalabb bolygót találták meg csillagászok

A csillagászok nemrégiben felfedezték az egyik legfiatalabb bolygót, amit valaha megfigyeltek. A TIDYE-1b, vagy más néven IRAS 04125+2902 b mindössze 3 millió éves. Összehasonlításképp, a Föld 4,5 milliárd éves, azaz 1500-szor idősebb ennél az új égitestnél.

Egy ilyen fiatal bolygó felfedezése kulcsfontosságú betekintést nyújt azok kialakulásának korai szakaszaiba, ráadásul a sajátosságai miatt a kutatók újra kell, hogy gondolják a bolygók születéséről alkotott elméleteket.

Madyson Barber, a kutatás vezető szerzője szerint „a csillagászat lehetőséget ad arra, hogy megértsük helyünket az Univerzumban. Azt, hogy honnan jöttünk, és merre tartunk. Az ilyen példányok felfedezése lehetővé teszi, hogy visszatekintsünk az időben, és szemtanúi legyünk a bolygóformálódás folyamatának.”

Barber a bolygót az úgynevezett tranzitmódszerrel fedezte fel a NASA TESS távcsövének segítségével, amely azon alapul, hogy amikor áthalad csillaga előtt, annak fénye halványul, így bizonyítható a planéta jelenléte. Korábban már több mint egy tucat fiatal, 10-40 millió éves bolygót azonosítottak ezzel a módszerrel, de a TIDYE-1b eddig a legfiatalabb ilyen égitest, számolt be a Universe Today.

A IRAS 04125+2902 b nevű bolygó csillagával és a más pályán lévő protoplanetáris koronggal. NASA/JPL-Caltech

A bolygó különlegessége, hogy szokatlanul fiatal korában vált láthatóvá. Normális esetben az ilyen fiatal példányokat azok építőelemei, egy protoplanetáris korong, vagyis egy gázból és porból álló gyűrű, takarja el. A TIDYE-1b sűrűsége kisebb, mint a Földé, de átmérője körülbelül 11-szer nagyobb.

Andrew Mann, a UNC-Chapel Hill docense elmagyarázta, hogy „a bolygók általában egy lapos por- és gázkorongból alakulnak ki, ezért van az, hogy a Naprendszer bolygói is lapos elrendezésben helyezkednek el. Ám ebben az esetben a korong meg van dőlve, és nincs összhangban sem a planétával, sem a csillaggal. Ez pedig megkérdőjelezi a jelenlegi bolygóformálódási modelljeinket.”

A TIDYE-1b azért vált láthatóvá, mert pályája eltér a protoplanetáris korong fő síkjától. Ez a kutatás szempontjából nagy szerencse, mivel a korongok gyakran több mint 5 millió évig takarják el a fiatal bolygórendszereket.

Az új planéta rendkívül közel kering csillagához, mindössze kilenc nap alatt megkerüli azt. A kutatók szerint ez a bolygó idővel úgynevezett szuperfölddé vagy „szub-Neptunusszá fejlődhet, amelyek gyakoriak a Tejútrendszerben.

A felfedezés bebizonyította, hogy a bolygók már korábban is kialakulhatnak, mint ahogy azt korábban gondolták. Az eddig 10 millió évnél fiatalabbak hiánya nem azért van, mert nem léteznek, hanem mert jellemzően rejtve maradnak a csillagászati megfigyelések elől.

Érdemes elolvasni:

• Egy meteorit alapján a Marson is létezhettek melegvizes források
• Űrhajó? Dehogy! Egy tanulmány szerint egy fejlett idegen civilizáció az egész csillagrendszerét terelheti
• Olyan csillagokat találtak fekete lyukak körül keringeni, amelyeknek nem kellene ott lenniük