Az 1925-ös petricsi incidens: amikor egy kóbor kutya miatt tört ki a háború
A bolgár-görög határon fekvő Petricsben egy férfi csak a kutyáját akarta megfogni, de nemzetközi konfliktust okozott.
A kóbor kutya balladája
1925-ben egy görög férfi napja tragikusan zárult. A történet szerint a katona kutyája elszaladt, ő pedig a nyomába indult. Csakhogy akkoriban pattanásig feszült a helyzet Petricsnél, a görög-bolgár határon. A férfi átlépte a kijelölt határvonalat, a bolgár őrszemek pedig azonnal lelőtték, írja a Balkan History.
Az biztos, hogy a háború kitört, az viszont nem egyértelmű, hogy mi indította el, a részletek hiányosak. A kiváltó okról több történet is kering. A második verzió szerint a bolgár csapatok átlépték a határt, és megöltek egy görög tisztet és egy őrszemet.
Bármi is az igazság, valószínűleg a bolgár kormány bocsánatot kért, és azt mondta, hogy félreértés történt. A The Barrier Miner című 1925-ös újság szerint bármi is történt, a görög fél felháborodott, mivel ultimátumot terjesztettek elő, amelyben kijelentették, hogy ha követeléseiket nem teljesítik azonnal, akkor bevonulnak Bulgáriába és elfoglalják Petricset, írja az IFLScience.
Kiélezett helyzet
Az incidens gyökerei a térségben évek óta lappangó területi vitákban és etnikai feszültségekben gyökereznek. Görögország és Bulgária azon országok közé tartozott, amelyek megpróbálták átrajzolni határaikat, különösen Petrics térségében. A vita középpontjában az 1919-es neuillyi szerződésben megállapított határmegállapítás állt, amely az első világháborúban elszenvedett vereséget követően Bulgáriát különböző területek átengedésére kötelezte. A vitatott terület lakossága etnikailag sokszínű volt, görögök és bolgárok éltek ott. Ez a sokszínűség hozzájárult az etnikai feszültségekhez és a területi követelésekhez.
Az incidens további eszkalációval (esetleg jugoszláv vagy akár olasz csapatok bevonásával) kapcsolatos aggodalmakat keltett, és a Népszövetség beavatkozott, mielőtt a görög csapatok átlépték volna a határt. Egyes újságok azonban azt állították, hogy elfoglalták a várost.
Mikor a Népszövetség közbelépett, kijelentette, hogy Görögország helytelenül szállta meg a bolgár várost. Csak miután több mint 50 ember meghalt, tettek eleget a döntésnek, kivonták erőiket és 45 000 font bírságot fizettek – írja Dr. Stavros Boinodiris Andros Odyssey: Liberation című könyvében.
A Népszövetség közvetített a Görögország és Bulgária közötti tárgyalásokon a helyzet enyhítése érdekében, és 1927-ben Görögország és Bulgária aláírta a Petricsi Megállapodást. Ez a megállapodás mindkét fél számára kártérítést tartalmazott, újradefiniálta a határt Petrics területén, és mechanizmusokat hozott létre a jövőbeli viták békés rendezésére.
Hogy zajlott az összetűzés?
Az érintett csapatok száma nem világos, bár az első görög információk szerint egy gépfegyveres bolgár zászlóalj támadta meg őket. Ez valószínűtlennek tűnik, és inkább a görög hadügyminisztérium akkori lázas állapotát tükrözi. A válasz az volt, hogy a görög 3. és 4. hadtestet a határig való előrenyomulásra utasították. Ismét nem világos, hogy valójában hány csapatot küldtek. A bolgárokat kevésbé izgatta a dolog, és egy újabb határincidensként kezelték az esetet, erőiket védekező állásokba vezényelték, azzal a paranccsal, hogy csak támadás esetén tüzeljenek. A bolgár hadsereg létszámát a neuillyi szerződés 20 000 főre korlátozta, további 13 000 főnyi félkatonai erővel és határőrséggel. Ez azt jelentette, hogy bármilyen elhúzódó konfliktusban a görög hadsereg jelentős túlerőben volt.
A Petrics körüli terep hegyvidéki, 1400-1600 méteres csúcsokkal. A Metaxas-vonal erődítményei, amelyek 1941-ben annyi gondot okoztak a németeknek, 1925-ben még nem épültek meg.
A hadijátékra a bolgárok könnyű fedezékben védekező állásokat foglaltak el, és egy jóval erősebb görög haderő intézi a támadást. A görögöknek lehet, hogy volt némi hegyi tüzérségük, de ez egy gyalogsági csata lett volna. A játékot 15 mm-es korabeli figurákkal játszottuk. A Knotel szerint a görög egyenruhák változatlanok maradtak. A bolgárokkal kapcsolatban kevésbé egyértelmű, akik nyilvánvalóan visszatértek a háború eleji egyenruháikhoz a túlnyomórészt késő háború végi német egyenruhákról.
Ez is érdekelhet:
- A magyar ipar úttörője, az ágyúk és vasúti kerekek mestere: Ganz Ábrahám
- Hány nukleáris fegyvert használtak eddig a történelem során?
Kiemelt kép: depositphotos.com
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Egyedi módszerrel alkotják újra a dinoszaurusz hangját – így szól
Magyar fejlesztésű elektromos midibusz kerül ki az utakra
Ukrajna csak „tesztpálya” az Oresnyik rakétának Zelenszkij szerint
Erdély Bermuda-háromszöge: a hátborzongató Hoia-erdő
Stonehenge, megdöbbentő felfedezés: Az oltárkő eredete újraírhatja a történelmet
Ahol leghalálosabb kórokozók lakoznak: Az Egyesült Államok titkos laborja