Az első, szervezett társadalom nyomaira bukkanhattak 5 ezer éves leletek alapján
A Mezopotámia területén talált agyagtálak lehetnek az egyik első szervezett társadalom bizonyítékai egy új tanulmány szerint. A tálak, amelyeket a mai Irak területén találtak, feltehetően ételadagokat tartalmaztak, amelyeket a munkavégzésért cserébe osztottak ki az ókori Mezopotámiában.
A helyszín később elhagyatottá vált, ami arra utalhat, hogy a helyi lakosság elutasította a központosított hatalmat, habár ennek pontos okai még nem ismertek. A kutatók szerint, miután ez a korai kormányzati rendszer megbukott, újabb 1500 évbe telt, mire a térségbe ismét központosított irányítás került, derül ki a Live Science beszámolójából.
Az első szervezett társadalom bizonyítékaira lelhettek
A felfedezést a Shakhi Kora nevű lelőhelyen tették, egy ókori település maradványainál, amelyek feltehetően a Kr. e. ötödik évezredből származnak. Claudia Glatz, a Glasgowi Egyetem régésze 2019 óta vezeti az itt folyó ásatásokat. Elmondta, hogy a helyszín betekintést nyújthat a központosított, államszerű társadalom kialakulásába és ennek elutasításába is. Az erről szóló tanulmány az Antiquity folyóiratban jelent meg.
A Mezopotámia területén talált agyagtálak lehetnek az egyik első szervezett társadalom bizonyítékai. Fotó: Claudia Glatz et al.; Antiquity Publications Ltd
Az ásatások során Glatz és csapata olyan struktúrákat tárt fel, amelyek több századot ölelnek fel. A kerámiatöredékek és más kulturális leletek pedig azt mutatják, hogy a helyi, mezőgazdasági hagyományok fokozatosan ötvöződtek a déli Mezopotámiából érkezett Uruk-hagyományokkal. Az Uruk-időszak a Kr. e. 4000 és 3100 közötti időszakot foglalja magában, és a sumér civilizáció legkorábbi fázisát jelenti.
A kutatók különös figyelmet fordítottak az ásatások során előkerült, egyedi, ferde peremű agyagtálakra. Ezek a tálak feltehetően az étel adagolására szolgáltak, amelyet a munkavégzésért cserébe adtak. A tálakban található maradványok elemzése azt mutatta, hogy sok esetben húsos ételeket, valószínűleg levest vagy pörköltet tartalmaztak, amiből arra lehet következtetni, hogy a település közelében juhokat és kecskéket tartottak.
A kutatók szerint az emberek valószínűleg azért utaztak Shakhi Korába, hogy központosított háztartások számára végezzenek munkát. Az ásatások során olyan épületeket is találtak, amelyek oszlopokkal és csatornarendszerekkel rendelkeztek – ezek a dél-mezopotámiai hatásokra utalnak.
A települést azonban a Kr. e. negyedik évezred végén elhagyták, és nem találták nyomát sem erőszakos cselekményeknek, sem környezeti katasztrófáknak. Ez arra utalhat, hogy a helyi közösségek tudatosan elutasították a központosított irányítást, és visszatértek a családi gazdaságokhoz. Claudia Glatz szerint ez megerősíti azt az elképzelést, hogy a hierarchikus, felülről lefelé irányuló kormányzati formák nem voltak elkerülhetetlenek az ókori komplex társadalmak fejlődése során.
Az ásatások méretének korlátai miatt további kutatásokra lesz szükség annak meghatározására, hogy a Shakhi Korán feltárt leletek valóban egy szervezett hierarchia nyomai-e. Ezeket a jellegzetes, ferde peremű tálakat más mezopotámiai régészeti lelőhelyeken is megtalálták. „Ezek voltak az uruki időszak eldobható poharai,” mondta Glenn Schwartz régész a Live Science-nek. Szerinte a régészek már régóta vitatkoztak azon, hogy milyen ételeket tartalmazhattak a tálak, és a felfedezés, hogy néhányban hús vagy húspörkölt volt, „izgalmas” eredmény.
Érdemes elolvasni:
