A paradicsomfogyasztásnak számos pozitív hatása van az egészségre. A benne található vitaminok, ásványi sók, antioxidánsok és más bioaktív anyagok mind-mind hozzájárulnak a szervezet egészségének fenntartásához. A friss paradicsom és a különböző formában feldolgozott termékek is bővelkednek bennük. Nézzük meg, hogy miért érdemes sokat enni belőle.
1) Mikro-, makroelem és vitaminforrás
Megtalálható benne többek között: a bór, cink, foszfor, kalcium, kálium, króm, magnézium, mangán, réz, vas, valamint A-, B1-, B2-, B5-, B6-, C-, E-, K-vitamin és folsav.
2) Alacsony energia tartalmú élelmi rostforrás
100 g nyers paradicsomban körülbelül 2,1 g rost található. Az oldhatatlan rosttartalma (cellulóz és hemicellulóz) hozzájárul az egészséges bélműködéshez.
3) Gazdag karotinoidokban
Likopin: Erős antioxidáns hatással rendelkezik. Hatékonyan véd az oxidatív stressz és a gyulladások ellen, valamint potenciális daganatellenes aktivitást mutat (prosztata, emlő, vastagbél, méhnyálkahártya, tüdő, szájüregi és hasnyálmirigy). A likopin adja a paradicsom jól ismert piros színét és bár a görögdinnye és grépfrút is tartalmazza, legnagyobb részt a paradicsommal visszük be a táplálkozás során.
Béta-karotin: Szerepe van például az erős napsugárzás káros hatásainak kivédésében.
Lutein: Segíti a szem egészségének megőrzését, véd a szív- és érrendszeri megbetegedésekkel szemben és fokozza a DNS helyreállítását és annak ellenálló képességét a különböző káros hatásokkal szemben.
4) A szervezetet és a magzatot védő vitaminok forrása
C-vitamin: Fontos antioxidáns, szerepet tölt be a kollagén bioszintézisében, hozzájárul a sebgyógyuláshoz, támogatja az immunrendszer normál működését, segíti a növényi eredetű vas felszívódását.
E-vitamin: Szintén antioxidáns hatású. A lipidperoxidáció (az érfalra lerakódott plakkok oxidációja) gátlásával csökkenti a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásának kockázatát.
Folsav: Nagyon fontos terhesség alatt, az idegcső záródási rendellenességek kivédése érdekében.
5) Megtalálhatóak benne például az alábbi bioaktív vegyületek
Flavonoidok: Gyulladáscsökkentő hatással rendelkeznek, illetve valószínűleg csökkentik a gyomorrák kialakulásának kockázatát.
Fenolsavak: Védenek a DNS oxidációja ellen és úgy tűnik, hogy csökkentik a vastagbél tumor kockázatát.
Tanninok: Baktérium, vírus ellenes hatással rendelkeznek, valamint jótékonyan hatnak a szív- és érrendszerre.
6) A paradicsom nagyon gazdag gyulladáscsökkentő hatású vegyületekben
Ezek például a likpoin, béta-karotin, lutein, C-vitamin, E-vitamin, rutin, kvercetin, kvercetin glikozidok, katechin, rezveratrol, fenolsavak, tanninok.
7) Szintén bővelkedik antioxidánsokban
Úgy mint: likpoin, béta-karotin, lutein, C-vitamin, E-vitamin, polifenlok, kvercetin, fenolsavak, fahéjsav-származékok, tanninok.
8) A paradicsom és különösen a paradicsompüré kiváló káliumforrás
A kálium fontos szerepet tölt be az ingerület-átvitelben, hozzájárul a normál izom-, ideg- és szívműködéshez, valamint jótékonyan befolyásolja a vérnyomást. Kedvezően hat a csontok egészségére és csökkenti a vesekőképződés kockázatát.
9) Úgy tűnik, hogy jótékony hatását a szervezet számos más részein is kifejti
Újabb kutatási területet jelent a paradicsomfogyasztás és a bőr, a csontok valamint az agy egészsége közötti kapcsolat. Bár korlátozott az elérhető tudományos eredmények száma, azok biztató eredményeket szolgáltattak.
10) A paradicsom esetében a főzés, feldolgozás segíti a likopin jobb biohasznosulását
Bár általában igaz, hogy a zöldségek és gyümölcsök jelentős részét frissen érdemes fogyasztani, mert a főzés során sok vitamin lebomlik. A paradicsomnál ennél árnyaltabb a helyzet. Ugyanis az egyik legfontosabb bioaktív anyaga, a fent már tárgyalt likopin, a főzés hatására egy jobban felszívódó formává alakul. Ráadásul az ételek elkészítéséhez felhasznált zsír vagy olaj tovább fokozza a felszívódását. Így bátran fogyasszuk a paradicsomot feldolgozott formában is, hiszen a likopin mellett a kálium tartalom is magasabb például a paradicsompürében.
Források:
https://ods.od.nih.gov/search.aspx?zoom_query=tomato
https://fdc.nal.usda.gov/fdc-app.html#/food-details/321360/nutrients
Saffiatu S. Claye, Ahmed Idouraine, Charles W. Weber, Extraction and fractionation of insoluble fiber from five fiber sources, Food Chemistry, Volume 57, Issue 2, 1996, Pages 305-310, ISSN 0308-8146, https://doi.org/10.1016/0308-8146(95)00250-2.
https://www.researchgate.net/publication/254075429_Tomato_Consumption_and_Health_Emerging_Benefits
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3972926/
