Ez lenne a legbiztonságosabb hely egy aszteroidabecsapódás esetén

Egy új szimuláció felvázolta, milyen hatásai lennének, ha egy, a dinoszauruszokat elpusztító méretű aszteroida ma csapódna be a Földbe. Az eredmény meglehetősen ijesztő, így felmerülhet a kérdés, hogy hol lenne a legbiztonságosabb hely, ahol túlélhetnénk egy ilyen természeti katasztrófát?

A Chicxulub-becsapódás: a történelem legpusztítóbb katasztrófája

Mintegy 66 millió évvel ezelőtt egy 10 kilométer átmérőjű aszteroida csapódott be a mai Mexikó területén, hatalmas, 170 kilométeres krátert hozva létre. A becsapódás következményeként óriási szökőárak söpörtek végig a világ partjain, és földrengések, vulkánkitörések rázták meg a bolygót. A légkörbe került por és törmelék hosszú évekre elsötétítette az eget, drámai hőmérséklet-csökkenést okozva, ami a dinoszauruszok és az élővilág nagy részének kihalásához vezetett.

A Chicxulub-krátert kialakító óriásmeteorit becsapódása fantáziarajzon. Donald E. Davis

Szakértők szerint a Chicxulub-aszteroida becsapódása következtében a bolygón élő növény- és állatfajok háromnegyede elpusztult, írja a Travelo.

Mi történne, ha ma csapódna be egy hasonló aszteroida?

Az AstroKobi nevű YouTube-csatorna egy részletes szimulációban mutatta be, milyen hatásokkal járna, ha a dinoszauruszok végét jelentő méretű aszteroida ma érkezne.

A videó szerint az aszteroida belépne a Föld légkörébe, és több mint százszor gyorsabban haladna, mint egy kereskedelmi repülőgép. A becsapódás ereje tízmilliárd atombombáéval érne fel. Ha ugyanott csapódna be, mint elődje, akkor Közép-Amerikában és az Egyesült Államok déli részén minden élőlény azonnal elpusztulna, a teljes érintett népesség – mintegy 100-500 millió ember – halálát okozva. A becsapódás 1500 kilométeres körzetében a hanghullámok pusztító ereje mindent megsemmisítene.

Az óceánok dühöngése: szökőárak és áradások

A becsapódás után több száz méter magas szökőárak borítanák el a partvidékeket, elárasztva a világ nagyvárosait. Az AstroKobi YouTube-csatorna becslése szerint a Föld lakosságának fele az áradások áldozatául esne.

A földfelszín folyamatos rengései és a vulkánkitörések miatt további katasztrófák következnének, miközben a légkörbe kerülő por újra elsötétítené az eget, hosszú távú éghajlati változásokat előidézve.

Új-Zéland, a túlélés szigete?

A világ lakossága a becsapódást követő 48 órán belül drámaian megfogyatkozna, körülbelül kétmilliárdra csökkenne. Egy ilyen globális katasztrófa túlélése szinte csak földalatti bunkerekben lenne lehetséges.

Új-Zéland. Fotó: depositphotos.com

Új-Zélandot sokan a legbiztonságosabb helynek tartják egy ilyen esemény túlélésére. Az ország földrajzi elszigeteltsége, alacsony népsűrűsége és stabil politikai helyzete miatt a világ számos gazdag embere kezdett ott földalatti bunkereket építeni.

AstroKobi videója nemcsak félelmetes, hanem gondolatébresztő is: bolygónk törékeny, és bár a modern tudomány sok mindenre képes figyelni, a világűrből érkező kockázatokra való felkészülés továbbra is kihívás marad.

Érdemes elolvasni:

Ha szeretnéd segíteni a HellóMagyar munkatársainak munkáját és a független újságírást,
itt tudod támogatni az oldalunkat