2011. május 1-jén a világ figyelme Abbotabadra, Pakisztánra irányult, amikor az Egyesült Államok különleges erői sikeres rajtaütést hajtottak végre Osama bin Laden rejtekhelyén. A világ legkeresettebb embere egy szerény, magas falakkal körülvett épületben rejtőzött, amely egyszerre szolgált otthonaként és az al-Káida globális terrorista hálózatának ideiglenes központjaként. Az évek során a CIA által lefoglalt merevlemezek és levelek feltárták az al-Káida belső működését, Bin Laden hibáit és a szervezet valós állapotát a 9/11 utáni években.
Bin Laden élete utolsó éveit teljes elszigeteltségben töltötte, anélkül hogy közvetlenül irányította volna az al-Káidát. A dokumentumok tanúsága szerint csak egy zárt levelezési rendszeren keresztül tartotta a kapcsolatot közeli szövetségeseivel. Az információkat futárok vitték, akik soha nem találkoztak személyesen Bin Ladennel, ezzel minimalizálva a lebukás esélyét. Ennek ellenére a merevlemezek és dokumentumok alapján kiderült, hogy Bin Laden küzdött a szervezetén belüli feszültségekkel, a rivális csoportokkal és az al-Káida brandjének fenntartásával — számolt be róla a fern.
Az al-Káida gyengülése
A levelekből világosan látszik, hogy Bin Laden félreértette az Egyesült Államok válaszát a szeptember 11-i támadásokra. Úgy gondolta, hogy az USA csak korlátozott légicsapásokkal reagál, ám ehelyett egy teljes körű háború indult Afganisztánban, amely szétzilálta az al-Káida működését.
A szervezet nem volt felkészülve az ilyen mértékű katonai nyomásra, és a dokumentumok szerint a 2000-es évek közepére Bin Laden elvesztette közvetlen kapcsolatát a legtöbb al-Káida ággal. A merevlemezek tanúsága szerint az al-Káida vezetősége inkább a belső konfliktusok kezelésére, mintsem újabb támadások tervezésére összpontosított.
Az arab tavasz és az új lehetőségek
2010 végén az arab tavasz eseményei új reményt hoztak Bin Laden számára. A levelek és a naplók szerint ő és családja intenzíven vitázott arról, hogyan használhatná ki az al-Káida a kialakult politikai vákuumot. Ám a protestálók többsége nem iszlamista kalifátust, hanem demokráciát követelt, amely Bin Laden terveivel ellentétes volt.
A dokumentumokban feltűnő, hogy Bin Laden két lánya, Mariam és Szumaja, fontos szerepet játszottak a stratégiák kidolgozásában. A lányok éles kérdéseket tettek fel apjuknak, és segítettek formálni az al-Káida állásfoglalásait, miközben továbbra is lojálisak maradtak a szervezet céljaihoz.
Egy végzetes döntés
Bin Laden paranoiája ellenére egy érzelmi döntés vezetett a végzetéhez. Amikor tudomást szerzett arról, hogy futára lebukhatott, mégsem hagyta el rejtekhelyét, mert újra egyesülni akart a családjával. Ez a késlekedés és a 2011-es amerikai katonai rajtaütés végül az életébe került.
Leckék a levelekből
A Bin Laden birtokában lévő merevlemezek és levelek nem csupán az al-Káida működéséről adtak részletes képet, hanem az ő személyes küzdelmeiről és hibáiról is. A dokumentumokból egy ember képe bontakozik ki, aki egyszerre volt fanatikus vezető és aggódó családapa. Az al-Káida ugyan tovább működött, de már soha nem nyerte vissza azt a befolyást, amelyet Bin Laden uralma alatt birtokolt.
Az al-Káida bukása és az ISIS felemelkedése azt mutatja, hogy a terrorizmus elleni küzdelem nem ér véget egyetlen vezető halálával. Bin Laden öröksége továbbra is megosztja a világot, de története egyúttal tanulságul is szolgál a radikalizmus és a hatalom természetéről.
Ezeket a cikkeket is érdemes elolvasni:
Az egyik legritkább fa, amely még a dinoszauruszokat is látta, most visszatérhet kertjeinkbe
A Tyrannosaurus Rex rokona még az Északi-sarkvidéket is uralta
itt tudod támogatni az oldalunkat
