Egy óriásbálna 50 éven keresztül tartotta rettegésben Konstantinápoly lakóit

Konstantinápoly lakóinak számos fenyegetéssel kellett szembenézniük a történelem folyamán. Az avarok, a szasszanidák, a szlávok, a keresztesek és az oszmánok mind a Kelet-római Birodalom legendás fővárosát akarták. Azonban akadt olyan fenyegetés is, amelyre valószínűleg soha sem gondoltak volna.

Terror Konstantinápolyban

A Kr. u. 6. században a Boszporusz vizében ugyanis a városban állomásozó hajókra mintegy öt évtizeden egy óriásbálna leselkedett. Porphüriosz, ahogy a bálnát nevezték, hírhedt volt arról, hogy megtámadta, sőt el is süllyesztette a Konstantinápoly térségében közlekedő hajókat. A Greek Reporter beszámolója szerint a fenevad akkora fenyegetést jelentett, hogy I. Justinianus császár kiemelt fontosságúvá nyilvánította annak elfogását.

A bestiáról szóló legfontosabb történelmi források Prokopiosztól, egy 6. századi bizánci történetírótól származnak, aki A háborúk története és a Titkos történet című műveiben is említést tesz róla. A hírhedt bálna állítólag ötven éven keresztül terrorizálta a tengerészeket, és bár néha hosszabb időre eltűnt, újra felbukkant. Prokopiosz szerint a fenevad válogatás nélkül nekiment a kis halászhajóktól kezdve a hadihajóknak is. A tengerészeket érthető módon nyugtalanították a támadásokról szóló hírek, és gyakran kerülőutakat választottak, hogy elkerüljék a vizeket, ahol Porphüriosz gyakran megfordult.

Az Isztambuli Régészeti Múzeum falfestménye, amely a bizánci főváros tenger felőli falait, a láncokkal övezett Aranyszarv-öbölt és az Galata genovai kolóniát ábrázolja a 14-15. században. Fotó: Wikimedia Commons/Argos’Dad

De miféle bálna lehetett Porphüriosz, és honnan kapta a nevét?

Sian Lewis és Lloyd Llewellyn-Jones történészek szerint a bálnákat ebben a korban még nem ismerték eléggé, ezért Konstantinápoly lakói valószínűleg azt hitték, hogy Porphüriosz egy tengeri szörnyeteg. Porphüriosz fajának azonosítása emiatt is nehéz feladat. Prokopiosz beszámolója alapján nagyjából 13,7 méter hosszú és 4,6 méter széles volt. Néhány szakértő szerint mérete, hosszú élettartama és temperamentuma miatt egy ámbráscet lehetett. Mások szerint a földrajzi elhelyezkedését tekintve úgy gondolják, hogy egy szokatlanul nagy kardszárnyú delfin lehetett, mivel a Porphüriosz által látogatott vizeken ritkán észlelnek bálnákat.

A konstantinápolyi tengerészeket terrorizáló hírhedt bálna nevének eredete körül is széles körű vita folyik. Az egyik feltevés szerint a korabeli Porphyrius szekérhajtó vagy a mitológiai óriástól, Porphürióntól származhat, utalva a bálna jelentőségére vagy hatalmára. Egy másik, Anthony Kaldellis görög-amerikai történész által felvetett elmélet szerint a név a császári bíborra utal, amely a bálna nagyrabecsülését jelképezi. Mások is úgy vélték, hogy a név a királyi hatalmat jelöli, és a bálna iránti tiszteletet jelenti.

James Allan Stewart Evans kanadai történész szerint azonban a név a bálna bőrének színére utal, valószínűleg a bálna sötétlila árnyalatát jellemezve. Az elmélet mögé számos ismert szakértő is beállt, akik szerint a “Porphüriosz” egyszerűen azt jelenti, hogy “lila” vagy “lila fiú”.

A bestia végzete

Porphüriosz olyannyira a helyiek fejére nőtt, hogy I. Justinianus is kénytelen volt foglalkozni a kérdéssel, azonban ő sem tudta, hogyan foghatná el vagy ölhetné meg a fenevadat. Mindazonáltal a Konstantinápoly körüli vizeken ólálkodó gyilkos bálna fenyegetése nyilvánvalóan nem volt túl idilli, tekintve, hogy a császári főváros milyen nagy tengeri forgalmat bonyolított le. Ironikus módon a probléma magától megoldódott. Egy csapat delfin üldözése közben Porphüriosz partra sodródott a Fekete-tenger torkolatánál. A bálna küzdött, hogy visszatérjen a vízbe, de csak annyit ért el, hogy még jobban belefúrta magát a sűrű iszapba.

Amikor elterjedt a hír, hogy a legendás bálna partra vetődött, a helyi lakosok fejszékkel rohantak ki, hogy megöljék a szörnyeteget. Rövid időn belül rájöttek, hogy vágásaik hatástalanok, a fejszék alig hatoltak át a bálna húsán. Ezután kötelekkel és szekerekkel távolabb húzták a víztől, ahol egy második kísérlet a partra vetett bálna ‘meglékelésére’ már sikeres volt. A bálnát ezután darabokra vágták, a diadalittas tömeg pedig elfogyasztotta, vagy elraktározta húsát.

Prokopiosz feljegyezte, hogy a bálna halálát Konstantinápoly lakói nagy megkönnyebbüléssel fogadták. A hajók végre támadástól való félelem nélkül hajózhattak ki-be a császári fővárosba. De lehet, hogy hamis biztonságérzetbe ringatták magukat? Miután a bálnát lemészárolták a parton, olyan pletykák terjedtek el, hogy nem is Porphüriosz volt az, hanem egy másik bálna, így még az is megtörténhetett, hogy a hírhedt fenevad minden bűnét “megúszta”, méghozzá következmények nélkül.