Az emberiség legrégebbi története akár 100 000 éves is lehet
De mégis mi lehet ez a történet, ami sok-sok évezredet megélt?
Ami pedig talán még érdekesebb kérdés: hol kell keresni a forrását? A válasz ugyanis meglepő lehet: a csillagos égbolton, a Messier 45-ös csillaghalmazban.
A Messier 45, a történet eredője
Az M45-öt nemzetközileg általában Plejádoknak vagy Hét Nővérnek nevezik, de a magyar nyelvben a Fiastyúk kifejezés a legelterjedtebb. Több mint ezer csillagot tartalmaz, amelyeket a gravitáció lazán összeköt, de vizuálisan csak néhány legfényesebb tagja dominál, magyarázza a NASA.
A Fiastyúk halmazt már az ókor óta megfigyelték, így nincs ismert felfedezője. Galileo Galilei, az olasz tudós volt azonban az első, aki távcsővel megfigyelte. Több mint 1000 csillagból áll, de a legfényesebb csillagok forró, kék fényű csillagok, amelyek körülbelül 100 millió évvel ezelőtt keletkeztek. A becslések szerint 445 fényévre található a Földtől, a Bika csillagképben, bár ez a szám nem általánosan elfogadott. Szabad szemmel is látható, decemberben figyelhető meg a legjobban.
Ezekhez a csillagokhoz, mint oly sok más csillaghoz, világszerte mítoszok fűződnek az ősi kultúrákban. Érdekes, hogy a történetek mennyire hasonlítanak egymásra, és miért említenek mindegyik történetben hét nővért, amikor szabad szemmel hat csillag tűnik fényesnek.
A görög és ausztrál őslakos mítosz szinte megegyezik
„A görög mitológiában a hét nővér a Plejádokról kapta a nevét, akik Atlasz és Pleione lányai voltak. Apjuk, Atlasz kénytelen volt az égboltot tartani, ezért nem tudta megvédeni lányait. De hogy megmentse őket attól, hogy Orion, a vadász megerőszakolja őket, Zeusz csillagokká változtatta őket” – írta a rejtélyt vizsgáló csapat az Advancing Cultural Astronomy című, 2021-ben megjelent könyv egyik fejezetében. Egy másik értelmezésben Zeusz galambokká változtatja a nővéreket, hogy menekülhessenek.
A mese ausztrál őslakos változatai eközben hasonló történeteket mesélnek egy vadászról, aki megpróbálja üldözni a női Plejádokat.
„A Plejádokról és az Orionról szóló aboriginal és görög történetek közötti hasonlóság három konkrét elemet foglal magában: mindkettő a Plejádokat fiatal lányok csoportjaként azonosítja, mindkettő az Oriont férfiként azonosítja, és mindkettő szerint az Orion megpróbál kikezdeni a Plejádokban lévő lányokkal.”
A két mítosz közötti hasonlóság azért érdekes, mert az európai és az ausztrál őslakos kultúrák között szinte semmilyen kapcsolat nem volt attól kezdve, hogy közös őseik i. e. 100 000 körül elhagyták Afrikát, egészen 1788-ig, a britek betöréséig, írja az IFLScience.
Nem csak ebben a két kultúrában tűnik fel a történet: a maorik és az ausztrál őslakosok Matarikinek, a perzsák Parveennek hívták a Plejádokat, de a csillaghalmaz ismert volt a kínai, a maja, az azték, a sziú és a cseroki kultúrában is. A japánoknál a csillagkép neve Subaru, az autógyár logójában is a Plejádok csillagai láthatóak.
A Fiastyúk mondája
A magyar folklórban egy teljesen másik történet jelenik meg. Az elnevezés a német Gluckhenne (kotlóstyúk) középkori tükörfordítása, és Közép-Európa szerte hasonló szóhasználat terjedt el. Keletkezéséről eredetmagyarázó mondák szólnak, amelyeket a Magyar Elektronikus Könyvtár összesített.
Biharban Sánta Katáról mesélték, hogy az égi búzamezőre vitte a kotlóst csibéivel, hogy az elszórt búzából megéljenek. Tréfás elképzelések élnek arról, hogy a Fiastyúk az üdvözültek, égi lakók számára vitetett fel az égbe, hogy paprikáscsirkét ehessenek. A dévai csángó adatok szerint egy asszonyt, aki a tiltás ellenére vasárnap szőtt, Isten úgy bűntette, hogy kotlóját kővé változtatta és az égre vitte.
Mi történt a hetedik csillaggal?
A kutatócsoport magyarázatot keresett arra, hogy miért szerepel a mítoszban egy hetedik, szabad szemmel is látható fényes csillag. Szimulációkat futtatva azt találták, hogy 100 000 évvel ezelőtt egy hetedik csillag – a Pleione – látható lett volna, de ma már túl közel van az Atlaszhoz, így szabad szemmel egyetlen csillagnak tűnnek.
„Amikor az ausztrálok és az európaiak utoljára együtt voltak, [i. e.] 100 000-ben, a Plejádok hét csillagként jelentek volna meg” – írta a csapat a tanulmányában. „Tekintettel arra, hogy mindkét kultúra ‘Hét Nővér’ néven hivatkozik rájuk, és hogy a róluk szóló történeteik nagyon hasonlóak, a bizonyítékok alátámasztani látszanak azt a hipotézist, hogy a ‘Hét Nővér’ történet az ausztrálok és az európaiak Afrikából való 100 000-es [i.e.] távozását megelőzően keletkezett.”
Ez is érdekelhet:
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Szívátültetés után megváltozhat a betegek személyisége – de hogyan lehetséges?
160 millióért kelt el Munkácsy eddig ismeretlen festménye
VIDEÓ: Elsüllyedt egy 4300 tonna olajat szállító orosz hajó
„Mia Khalifa-szakértő”, írta magáról az önéletrajzában, rengeteg állásajánlatot kap – 18+
A történelem legrosszabb halálát szenvedte el ez az ember
A cinkotai rém: Kiss Béla hátborzongató története