Üzbegisztán 115 országba exportálja termékeit
Az export a gazdaság egyik legfontosabb hajtóereje, amely lehetővé teszi a termelés fejlesztését, új munkahelyek teremtését és a GDP növekedését. Ezért minden állam igyekszik támogatni a nemzetközi piacokra irányuló exportjukat bővíteni kívánó vállalkozásokat. Ez a cikk az üzbegisztáni exportőrök közvetlen támogatásának átfogó intézkedéseit vizsgálja.
Üzbegisztánban az exporttámogatás szisztematikusan történik, szigorúan betartva az Üzbegisztán 2030 stratégiában kitűzött célt – a magánszektor exportban való részesedésének 60%-ra való növelését.
Íme néhány tájékoztató adat: 2017 és 2023 között Üzbegisztán teljes exportja elérte a 120 milliárd dollárt. Csak 2023-ban az export volumene 24 milliárd dollárt tett ki, ami 64%-os növekedést jelent 2017-hez képest.
Az elmúlt hat évben Üzbegisztán 33 új országgal bővítette exportföldrajzát, így a külföldi piacok száma 115-re emelkedett. Az üzbég termékek először olyan országok piacaira léptek be, mint Peru, Panama, Mexikó, a Dominikai Köztársaság, Argentína, Albánia, Szerbia, Finnország, Luxemburg és más országok.
Az elmúlt években a nemzeti exporttámogatási rendszer a vállalkozások exporttevékenységbe való bevonására összpontosított.
Tavaly például mintegy 3000 helyi vállalat csatlakozott az exporttevékenységekhez. Eközben idén januártól októberig 2450 vállalkozás lépett először külpiacra, összesen 1 milliárd dollár értékben exportálva árukat.
Ennek az átfogó erőfeszítésnek egy másik eleme a kedvező szabályozási környezet megteremtése.
Az elmúlt években Üzbegisztán jelentős szabályozási változásokat vezetett be, amelyek célja az exporttevékenységek egyszerűsítése és ösztönzése volt.
Különösen az Üzbég Köztársaság elnöke és a vállalkozók közötti negyedik nyílt párbeszéd során azonosított feladatok végrehajtására vonatkozó intézkedésekről szóló, 2024. augusztus 30-án kelt elnöki rendelet összpontosít a kis- és középvállalkozások támogatására, és a vállalkozók pénzügyi feltételeinek javítását célzó intézkedéseket tartalmaz.
A rendelet értelmében a bankok mostantól 300 millió összegig (kb. 24 000 dollár) nyújthatnak fedezetlen mikrohiteleket, ami bővíti a tőkéhez való hozzáférést. A vendéglátóipari vállalkozások számára adókedvezményeket vezettek be, többek között a társasági adó 50%-os csökkentését 2025-től 2028-ig, valamint a nem készpénzes kifizetések esetében az áfa egy részének visszatérítését. Ezenkívül a vámadatok felhasználásával egyszerűsítették az exportőrök számára a HÉA-visszatérítési eljárást, ami elősegíti az exportfejlesztést és csökkenti az adminisztratív akadályokat.
A 2024. augusztus 12-én kelt, „A faktoringszolgáltatások piacának fejlődését felgyorsító intézkedésekről” szóló elnöki rendelet célja a faktoringszolgáltatások növekedésének felgyorsítása az országban. A rendelet kiterjeszti a nem banki pénzügyi intézmények lehetőségeit, lehetővé téve számukra, hogy faktoringtevékenységet folytassanak. A rendelet a pénzkövetelésekkel kapcsolatos műveleteket is kiszélesíti, beleértve a refaktorálást és a devizában való munkavégzés lehetőségét. Ezen túlmenően magában foglalja egy elektronikus platform létrehozását a kérelmek feldolgozásának és a dokumentumok ellenőrzésének automatizálására, az állami rendszerekkel integrálva. Ezek az intézkedések fokozzák a faktoringszolgáltatások hozzáférhetőségét a vállalkozások számára, javítják a likviditást, és egyszerűsítik a kereskedelmi és pénzügyi folyamatokat az országban.
A 2024. március 14-én kelt „A vállalkozói szövetségek külkereskedelem és a regionális ipar fejlesztésében betöltött szerepének további erősítésére irányuló intézkedésekről” szóló elnöki határozat célja a vállalkozói szövetségek szerepének erősítése a külkereskedelem és a regionális ipar előmozdításában. A dokumentum az export és az ipari termelés támogatásáról és ösztönzéséről rendelkezik a JSC „Kereskedelemfejlesztési Társaság” által kínált eszközökkel, a technoparkok létrehozásával, az infrastruktúra javításával és a vállalkozóknak szánt pénzügyi eszközök bővítésével. A dokumentum intézkedéseket tartalmaz továbbá az állami és a magánszektor közötti partnerségek megerősítésére a nemzetközi piacokon való versenyképesség fokozása és a hazai iparpolitika javítása érdekében.
A 2024. február 16-án kelt, „A köztársaság élelmezésbiztonságát biztosító további intézkedésekről” szóló elnöki rendelet célja az ország élelmezésbiztonságának megerősítése.
A rendelet intézkedéseket ír elő a hazai élelmiszertermelők támogatására kedvezményes hitelek, támogatások és adókedvezmények révén, amelyek célja a mezőgazdasági termékek termelésének és feldolgozásának bővítése. Emellett hangsúlyozza az élelmiszerexport ösztönzését, beleértve a Kereskedelemkönnyítési Alapon keresztül nyújtott pénzügyi támogatást és a tanúsítási folyamatok egyszerűsítését. Ezek a lépések segítenek javítani az üzbég élelmiszertermékek minőségét és versenyképességét a külföldi piacokon, miközben biztosítják a hazai élelmiszerpiac stabilitását.
Az Üzbég Köztársaság Miniszteri Kabinetjének 2024. február 29-én kelt határozata a gyümölcs- és zöldségtermékek exportjának egyszerűsítésére irányuló intézkedéseket vázol fel.
Ez a dokumentum a mezőgazdasági termékek külkereskedelmének ellenőrzését és szabályozását fokozó kezdeményezéseket vezet be, beleértve a magas termékminőséget és az egészségügyi szabványoknak és előírásoknak való megfelelést biztosító hatékony mechanizmusok létrehozását. Az állásfoglalás célja, hogy növelje az üzbég gyümölcs- és zöldségtermékek versenyképességét a nemzetközi piacokon, miközben javítja az exportszállítások logisztikáját és koordinációját.
A 2024. január 23-án kelt, „Az üzleti vállalkozások rugalmassági minősítésének bevezetésére irányuló intézkedésekről” szóló elnöki határozat az üzbegisztáni vállalkozások rugalmassági minősítési rendszerének bevezetésére összpontosít.
Az elsődleges cél egy olyan keretrendszer létrehozása, amely a gazdasági egységek értékelését olyan kulcsfontosságú mutatók alapján végzi, mint a jövedelmezőség, az adóügyi megfelelés, a pénzügyi stabilitás és más, az üzleti fenntarthatóságot befolyásoló tényezők. Az ellenálló képességük szintjétől függően a vállalkozásokat magas, közepes vagy alacsony minősítési kategóriákba sorolják, ami befolyásolja majd a kedvezményekhez és támogatásokhoz való hozzáférésüket. A magas minősítésű vállalkozások különleges támogatási intézkedésekben részesülnek, többek között adókedvezményben és gyorsított héa-visszatérítésben. A rendszer az értékelési eredmények megfellebbezésére és a vállalkozások teljesítményének nyomon követésére szolgáló mechanizmusokat is tartalmaz, amelyek célja az átláthatóság növelése, valamint a vállalkozók és az állam közötti bizalom erősítése.
Amint azt fentebb kiemeltük, ezek a kezdeményezések egy rendszerszintű megközelítés részét képezik: stratégiai célokat és célkitűzéseket határoztak meg, és létrehozták a szükséges szabályozási keretet.
Konkrét gyakorlati intézkedéseket hajtottak végre a köztársaság exportpotenciáljának növelése érdekében az exportáló vállalkozások aktív támogatása révén.
Üzbegisztánban az exportőröknek nyújtott gyakorlati pénzügyi támogatás mechanizmusa működik, többek között:
– nemzetközi szabványok és tanúsítás bevezetése,
– a nemzeti termékek külföldön történő nyilvántartásba vétele,
– nemzetközi kiállításokon és vásárokon való részvétel,
– bemutatók, reklámkampányok lebonyolítása, valamint a nemzeti termékek és márkák promóciója az ígéretes piacokon.
Továbbá, a 2024. március 15-én kelt, „A vállalkozói szövetségek külkereskedelem és a regionális ipar fejlesztésében betöltött szerepének további növelésére irányuló intézkedésekről” szóló elnöki határozat szerint az Exportfejlesztési Ügynökséget „Kereskedelemfejlesztési Társaság” részvénytársasággá alakították át.
Az új szervezet fő feladatait a következőkben határozták meg:
– a külgazdasági tevékenység résztvevőinek nyújtott állami pénzügyi támogatási intézkedések hatékonyságának és eredményességének növelése a gazdasági egységek rugalmassági minősítése alapján,
– az állami pénzeszközök elosztásának biztosítása a magas hozzáadott értékű termékeket exportáló és új piacokra belépő vállalkozások számára.
A vállalat emellett információs és tanácsadói támogatást nyújt a gazdasági egységek számára a szállítási logisztika, a tanúsítás, a szabványosítás és a minőségellenőrzés, az adó- és vámigazgatás kérdéseiben, végrehajtja a „Made in Uzbekistan” programot a nemzeti márkák és termékek külföldi népszerűsítése érdekében, részt vesz az országos, ágazati és regionális kiállítások, valamint a kereskedelmi vásárok szervezésében és finanszírozásában.
Aktív pénzügyi támogatási intézkedéseket nyújt az exportőröknek, beleértve a biztosítási díjak fedezésének kompenzálását biztosítási szolgáltatások igénybevétele esetén, a nemzetközi szabványosítási és tanúsítási rendszerek bevezetéséhez, valamint a nemzeti termékek és márkák regisztrálásához.
Kompenzálják a szállítási költségek egy részét, a nemzetközi szabványokon alapuló jelentéstétel megvalósításának költségeit, a kereskedőházak és raktárhelyiségek megnyitásával és fenntartásával, a reklámkampányok lebonyolításával, a képzett tervezők, technológusok, marketingesek, minőségellenőrök és agronómusok bevonásával, a tekintélyes nemzetközi márkák bevonásával, a nemzetközi szabványok bevezetésével kapcsolatos költségek egy részét.
A kereskedelmi bankok forrásokat kapnak az exportot megelőző és az exporttal kapcsolatos kereskedelmi műveletek finanszírozására.
A helyi exportőrök közvetlen pénzügyi mechanizmusokon keresztül történő támogatása mellett a kormány javítja a nemzetközi kereskedelmi hálózatokhoz való hozzáférést és megkönnyíti a vezető globális piacokra való belépést.
2021. április 10-én Üzbegisztán kedvezményezett státuszt kapott a „GSP+” rendszerben. Ez a rendszer kedvezményes vámokat biztosít a fejlődő országok által az Európai Unióba exportált áruk számára, és több mint 6200 árutípust, köztük ipari és bizonyos mezőgazdasági termékeket is magában foglal. Üzbegisztán 2023-ban 426 millió dollár értékben exportált árukat a GSP+ keretében.
Az Európába irányuló exportvolumen elsődleges növekedését több kulcsfontosságú termék megnövekedett szállítása okozta: kész kötöttáru (104%-os növekedés, + 1,1 millió USD), karbamid (109%, + 2,2 millió USD), ammónium-nitrát (173%, + 3,9 millió USD), réztermékek (megháromszorozódás, + 14 millió USD), kőolaj- és gáztermékek (111%, + 4 millió USD) és cellulóz (141%, + 2,3 millió USD).
2023-ban 235 exportáló vállalkozás kapott támogatást 575 nemzetközi szabvány és tanúsítvány bevezetéséhez, köztük ISO, Global GAP, Organic,” ”GOTS, REACH, LWG, GRS, RSC és SEDEX. E támogatás összértéke 39,3 milliárd sumot tett ki, ami lehetővé teszi, hogy 2023-ban üzbég árukat exportáljanak hét nagy európai piacra: Franciaország, Litvánia, Lettország, Lengyelország, Németország, Belgium és Románia.
Összességében az Üzbegisztánban folyamatban lévő exporttámogatási reformok magabiztosan egyengetik az utat a nemzeti stratégiában kitűzött célok 2030-ig történő eléréséhez.
ez is érdekes lehet: A média függetlensége a kulcsa az erős civil társadalom megteremtésének Üzbegisztánban – elemzés
Source: Az Üzbég Köztársaság Beruházási, Ipari és Kereskedelmi Minisztériumának Sajtószolgálata
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Az amerikai külügyminiszter szerint néhány nap alatt magára hagyják Ukrajnát, ha nem történik előrelépés a békéért
A világ legrégebbi piramisát lehet, hogy nem emberek építették
Egy új kutatás szerint elfelejthetjük a sötét anyagot, de még a sötét energiát is
Megerősíti kétoldali együttműködését Magyarország és Marokkó
Középkori zarándokok graffitiztek oda, ahol Jézus elfogyasztotta az utolsó vacsorát
Most már valóban megszülethet az USA és Ukrajna jözött az ásványkincsekről szóló megállapodás