Lenyűgözőek ezek a rajzok a Notre-Dame újjáépítéséről
Két hete nyitott újra a Notre-Dame a 2019-es tűz után, az egyik építész pedig aprólékos rajzokkal vezet be minket a színfalak mögé.
Öt évvel azután, hogy a párizsi Notre-Dame-székesegyház majdnem megsemmisült egy pusztító tűzvészben, december 7-én kétórás ünnepség keretében hivatalosan is újra megnyitották ragyogó, újonnan felújított belső terét.
A katolikus hagyományokat egy csipetnyi történelemmel és politikával ötvöző ünnepségen olyan globális vezetők és méltóságok, mint Donald Trump megválasztott amerikai elnök, Jill Biden jelenlegi amerikai first lady, Elon Musk – a világ leggazdagabb embere – és Vilmos brit herceg csatlakoztak Emmanuel Macron francia elnökhöz, írja a CNN.
Az ünnepségen a világ minden tájáról mintegy 170 püspök és a párizsi egyházmegye 106 plébániájának mind a 106 papja részt vett, Ferenc pápa azonban nem. Ehelyett üzenetet küldött, amelyben a székesegyház újranyitását az „öröm, az ünneplés és a dicsőítés pillanatának” nevezte.
A rossz időjárás arra kényszerítette a szervezőket, hogy a szertartás kezdetét, amelyet a székesegyház előtti, újratervezett előcsarnokban kellett volna tartani, a belső térbe helyezzék át, ahol védve volt az esőtől és az épület külsejét ostorozó, közel 40 mérföld per órás szél üvöltésétől. A több száz jelenlévő számára a főműsor nem csak előttük, hanem körülöttük zajlott.
A Notre-Dame újjáépítése
Miután 2019 áprilisában a Notre-Dame lángba borult, Emmanuel Macron azt ígérte, hogy öt éven belül újra megnyílik. A tető – a faszerkezet, az ólomborítás és a torony – teljesen összeomlott; az alatta lévő bordás boltozaton több lyuk tátongott, és az egész helyszínen elterjedt az ólomszennyezés.
Axelle Ponsonnet az École Nationale Supérieure d’Architecture de Paris-Belleville-ben tanult, „Franciaország és talán egész Európa egyik utolsó olyan iskolájában, ahol még mindig a régi iskola akadémikus rajzát lehet tanulni” – mondja a Guardian-nek. Ponsonnet imádta, bár a kizárólag technikai jellegű munkák miatt frusztrált volt: „Csak arra vágytam, hogy lerajzoljak mindent, ami történik.”
2020-ban vették fel a Notre-Dame rekonstrukciójára junior építészként, hogy a tető újjáépítését végző csapatban dolgozzon. „A székesegyház még mindig teljesen elszenesedett és nyitott volt az elemeknek, az eső befelé zuhogott” – mondja. „Nem voltunk biztosak benne, hogy nem omlik össze több is, annyira törékeny volt.”
Napi munkája során a tetőszerkezetek helyreállításának módjára vonatkozó építészeti tanulmányokhoz és műszaki leírásokhoz járult hozzá. Mivel azonban folyamatosan szabadon bejárhatta az építkezést, éjszaka is elkezdett egy vázlatfüzettel járkálni. Januárban a párizsi székhelyű Studio Mitsu kiadó közel 50 rajzát adja ki egy zsebkönyvben, archív kísérőanyagokkal és esszékkel.
Titkos magánakcióból támogatott dokumentálás
Philippe Villeneuve-nek, Franciaország műemlékvédelmi főépítészének sikerült szokatlanul laza légkört teremtenie a Notre-Dame építkezésén: mindenki tegeződik. Ennek ellenére Ponsonnet egy éven át titokban tartotta a rajzát, mielőtt összeszedte a bátorságát, hogy hivatalos engedélyt kérjen tőle. „Egy egész beszéddel készültem, arról, hogy dokumentálnunk kell ezt a történelmi pillanatot, és hogy a rajzolás jobb, mint a fényképezés. De egyikre sem volt szükségem, mert ő azonnal igent mondott. ‘Te vagy az egyetlen, aki tudja, hogyan kell ezt csinálni’ – mondta nekem. És ez igaz, nem tudok senki másról egyik csapatban sem, aki rajzokat készített volna a projektről.”
Három éven át Ponsonnet heti egy délutánt kapott a munkaidejéből arra, hogy rajzoljon. Megmászta az állványzat tornyait a táblájával és demizson formátumú (32,5 x 50 cm-es) papírlapjaival, és órákon át üldögélt a hidegben vagy az árnyékban. A többi csapatot faggatta a restaurálási folyamat fontos szakaszairól, de leginkább a rendkívül modern szerkezeteket csodálta, amelyeket az ősi épület életre keltésére gyűjtöttek össze.
A második építési napló
Eugène Viollet-le-Duc, a Notre-Dame 19. századi korszerűsítéséért felelős építész, akár egy hajóskapitány, részletes naplót vezetett a munkálatok ütemezéséről, amelyet Villeneuve csapata alaposan tanulmányozott. Eljátszottak a gondolattal, hogy ők is naplót vezessenek, de egyszerűen nem volt rá idő. Ponsonnet építészeti képzettsége azonban azt jelenti, hogy a jelenetek, részletek és szakaszok, amelyekre rajzaiban összpontosít, hasonló jellegű feljegyzéseket alkotnak.
Ponsonnet most elhagyja az építkezést, hogy a rajzolásra koncentrálhasson. „Rengeteg vázlatom van, amelyek nincsenek igazán befejezve. Szeretném őket tovább alakítani, és nagyobb formátumokon dolgozni. Vázlataim és fotóim alapján metszeteket is szeretnék készíteni”.
Ez azonban nem könnyű lépés: „Mindannyian ugyanazt mondjuk: olyan különleges energia van itt. Nincs igazán tapasztalatom, amihez hasonlíthatnám. De az idősebb kollégák azt mondják, hogy ne számítsunk arra, hogy a munka valaha is ilyen lesz”. Egy valóban „kollektív kaland”, ahogy ő fogalmaz, kitörölhetetlenül megörökítve ceruzával és idővel.
Ez is érdekelhet:
