Kína befejezte a 3046 kilométer hosszú “Nagy Zöld Falat” legnagyobb sivataga mentén

Kína bejelentette, hogy elkészült egy 3046 kilométer hosszú zöld övvel, amely az ország legnagyobb sivataga, a Takla-Makán déli peremén húzódik. Az úgynevezett “Nagy Zöld Fal” célja, hogy megállítsa a sivatagi szelek és homokviharok pusztítását, amelyek jelentős károkat okoznak a mezőgazdaságban és a helyi ökoszisztémákban.

A Takla-Makán sivatag, amelyet gyakran a “Halál Tengereként” emlegetnek, Kína Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területén található. Területe meghaladja a 337 000 négyzetkilométert, amely nagyjából megfelel Németország területének. Az új zöld öv a sivatag déli peremén húzódik, ahol nagyszabású faültetési program keretében vörös fűz, szakszaul és más növényfajokat telepítettek — írja az IFLS.

Három Északi Menedékerdő Program

A zöld fal része Kína Három Északi Menedékerdő Programjának, amelyet még 1978-ban indítottak el azzal a céllal, hogy visszaszorítsák a Góbi-sivatag és más száraz területek terjeszkedését. A program a világ legnagyobb ökológiai mérnöki projektje, amely a tervek szerint 2050-re készül el, és akár 100 milliárd fa ültetését is magában foglalhatja.

Az erdősítés célja az, hogy csökkentse a sivatagosodás hatásait, amely jelenleg Kína területének 27%-át érinti, és 400 millió ember életére van hatással. A sivatagosodás, amely termékeny földeket változtat sivataggá, természetes tényezők és emberi tevékenységek, például fenntarthatatlan mezőgazdaság és erdőirtás kombinációjából fakad. Az éghajlatváltozás az utóbbi évtizedekben tovább súlyosbította a problémát.

Kritikus vélemények a projektről

Noha a “Nagy Zöld Fal” óriási lépés a sivatagosodás elleni küzdelemben, a projekt nem mentes a kritikáktól:

• Fenntarthatósági aggodalmak: Egyes kutatók szerint a nem őshonos növények ültetése hosszú távon problémákat okozhat a helyi ökoszisztémákban.
• Monokultúra veszélyei: Ha csak egyetlen növényfajra támaszkodnak, az erdők sérülékenyebbek lehetnek a betegségekkel szemben.
• Hatékonyság kérdése: Egyes tudósok megkérdőjelezik, hogy a faültetések valóban képesek-e hatékonyan csökkenteni a homokviharok és a sivatagi szelek hatásait.

Globális jelentőségű probléma

A sivatagosodás nemcsak Kínát érinti, hanem globális probléma, amely minden kontinenst fenyeget. Az ENSZ legfrissebb jelentése szerint 2020-ra a Föld szárazföldi területeinek 77,6%-a szárazabb lett, mint harminc évvel korábban. Európában például olyan országok, mint Portugália, Spanyolország, Olaszország, Görögország, Ciprus, Bulgária és Románia, a század végére szintén sivatagosodás veszélyével nézhetnek szembe.

Az ENSZ szerint, ha nem lépünk fel hatékonyan a problémával szemben, milliárdok nézhetnek szembe élelmiszerhiánnyal, migrációval és gazdasági hanyatlással. Ugyanakkor az innovatív megoldások és a globális együttműködés segíthet a katasztrófa elkerülésében. Nichole Barger, az ENSZ Sivatagosodás Elleni Egyezményének Tudományos és Politikai Bizottságának elnöke hangsúlyozta:

“A kérdés nem az, hogy megvannak-e az eszközeink a válaszlépésre – hanem az, hogy megvan-e az akaratunk, hogy cselekedjünk.”

Kína zöld falának tanulságai

A “Nagy Zöld Fal” ambiciózus projekt, amely a sivatagosodás globális problémájára keres megoldást. Bár még sok kihívással kell szembenézni, a kezdeményezés megmutatja, hogy az emberiség képes nagy léptékű környezeti problémákkal is szembeszállni. A kérdés most az, hogy más országok képesek lesznek-e követni Kína példáját, és globális összefogás alakulhat-e ki a sivatagosodás megállítására.

Ezeket a cikkeket is érdemes elolvasni:

Arkhimédész elveszett műveit segített felfedezni egy részecskegyorsító
Megfejtették a narancssárga macskák titkát: Egy gén, amely 60 éve tartotta izgalomban a genetikusokat