Nopcsa Ferenc, egy magyar férfi inspirálta Spielberg világhírű filmjét
Nopcsa Ferenc élete valóban filmbe illő – így ihlethetett meg közismert amerikai rendezőket is.
Felsőszilvási báró Nopcsa Ferenc paleontológus és geológus, akadémikus, az első magyar dinoszauruszlelet leírója, felfedező, kém és kalandor, író, valamint az albán trón önjelölt várományosa volt. 1877-ben született Déván, Erdélyi nemesi családból származott, írja a Ma7.
Nagyapja az a kétes hírnévre szert tett Nopcsa László hunyadi főispán volt, akiről Jókai Szegény gazdagok című regényének (negatív) főhősét, Fatia Negrát mintázta. A Nopcsa Ferenc által szívesen mesélt legenda szerint a könyv első részének megjelenése után vehemens természetű őse töltött pisztollyal kereste fel az írót és felszólította: hagyja abba a regényt és családja zaklatását, ezért ért oly kurtán-furcsán véget a történet.
A Magyarosaurus felfedezése
Gyermekkora nagy részét szacsali kastélyukban töltötte, majd a bécsi Theresianumban tanult geológiát, írja a Hirado.hu. Már egészen kis korától kezdődően érdekes események zajlottak körülötte: a húga dinoszauruszmaradványokat talált a szentpéterfalvai birtokukon, ő pedig 18 évesen elvállalta, hogy besorolja ezeket a leleteket.
A kréta időszakból származó ősgyík-csontokat – a tudományos képzettséget néhány hónap megfeszített munkával megszerezve – leírta, rendszerezte, ezek végül a Magyarosaurus nevet kapták. Nopcsa vetette fel, hogy a Magyarosaurus méretei szigeti életterének szűkössége miatt olyan szerények, és ezzel megalapozta az izolált zsugorodás elméletét.
Több mint száz őslénytani cikkéből 18-at szentelt a ma már Romániában található hátszegi leletegyüttesnek. A régióban szárazföldi és ártéri üledékek is felgyűltek, és gazdagon kerültek elő gerinces és gerinctelen állatok, valamint növények maradványai. A báró többek között teknős-, krokodil- és repülő őshüllőfajokat írt le, és következtetéseivel jóval kora előtt járt. Magyar származása nevét őrzi egyik leghíresebb felfedezése, a Magyarosaurus dacus, az Elopteryx nopcsai ősmadár pedig a báróét.
Albán uralkodó-jelölt és kém
1903-ban járt először Albániában, ahol ezután tizenkét éven át kutatott. Az országról, amelynek egyes elzárt részei még fehér foltnak számítottak, alapvető néprajzi, nyelvészeti és földtani tudományos monográfiákat adott ki. Ő készítette a térség első használható térképeit, több ezer fotón dokumentálta az albánok életét, számos albán tárgyú kézirata még ma is kiadatlan, írja az Index.
Mindeközben a bécsi külügyminisztérium is megbízatásokkal látta el a térségben közismert magyart, aki nemcsak diplomáciai, hanem hírszerzői feladatokat is teljesített. Tevékenységét a szerbek és a törökök is egyre rosszabb szemmel nézték, nem egyszer csak saját maga által szervezett, hűséges albán „testőrsége” segítségével menekült meg. Politikai ambíciói is voltak: az I. világháború előtt önállóvá vált Albánia trónjára tört, jó törzsi kapcsolatai alapján nem is indokolatlanul, de sem az Osztrák-Magyar Monarchia, sem az európai nagyhatalmak támogatását nem kapta meg.
Az első világháború kitörése után kitiltották a szkipetárok földjéről, a románul és szláv nyelveken is kiválóan beszélő Nopcsa ezután Románia területén működtetett valóságos kémhálózatot, ahol Petre Gorlopan álnéven pásztornak álcázta magát. Ő volt az egyik első gépeltérítő is, a Tanácsköztársaság kikiáltása után Budapesten felült egy repülőgépre és pisztollyal arra kényszerítette a pilótát, hogy vigye Bécsújhelyre.
Tragikus halála
Nopcsa tudományos hírnevére jellemző, hogy a trianoni béke után, 1920-ban őt hívták meg a bukaresti Földtani Intézet vezetésére. Visszatérhetett akkor már Romániában fekvő birtokára is, de a helybéli parasztok súlyosan bántalmazták. 1925-től négy évig a budapesti Földtani Intézet igazgatójaként tevékenykedett, 1928-ban a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjává választották, de tagságáról 1930-ban lemondott.
A szacsali birtokon elszenvedett bántalmazás következményeit soha nem heverte ki teljesen, idegösszeroppanást kapott, erejét és vagyonát is felőrölték vállalkozásai. A kimerült és féltékeny báró 1933. április 23-án (más források szerint április 25-én) Bécsben elaltatta, majd lelőtte titkárát és közeli barátját, az albán Bajazid Elmaz Dodát, majd öngyilkos lett.
Nopcsa öröksége
A paleontológiai oktatásban Nopcsa munkássága kötelező tananyag, paleontológiai anyagai a British Museumban, kéziratai Bécsben, Budapesten és Tiranában találhatók. Tiranában teret neveztek el róla, és nevét viseli az albán főváros egyetemének egyik előadóterme is. Kalandos életéről nem sokkal halála után már könyvet írt Tasnádi-Kubacska András, 1996-ban a brit Discovery csatorna készített róla filmet. Emlékiratai Báró Nopcsa Ferenc: Sárkányok Magyar Királya címmel 2018-ban jelentek meg. Szintén 2018-ban jelent meg Vakulya Norbert tollából a Vihar Erdélyben című történelmi regény, melynek cselekménye Nopcsa romániai kémkedésére fókuszál, 2020-ban pedig a Trianon – A vérben fogant ország című regény, mely részben az ő szemén keresztül mutatja be a magyarországi változásokat a világháború után. A róla szóló Magyarosaurus Dacus című előadást 2023. januárban mutatta be a nagyváradi Szigligeti Színház. Ennél viszont sokkal nagyobb hírnévre is szert tehetett, bár azt már nehezebb bizonyítani. A MaxiNewz spekulálja, hogy Nopcsa inspirálhatta Steven Spielberg ikonikus Jurassic Park trilógiáját, de akár Indiana Jones vagy Zorro karakterét is. Viszont valószínűbbnek tűnik, hogy előbbit valójában Dr. Philip Currie paleontológus ihlette, írja a Dinousaurs Trips.
Ez is érdekelhet:
itt tudod támogatni az oldalunkat
