A Balaton mélye számtalan történetet rejteget, de talán az egyik legérdekesebb legenda az elsüllyedt tengeralattjáróé. Egy vízi jármű, amelyet ígéretes innovációnak szántak, de végül a magyar történelem egyik furcsa és szenzációhajhász epizódjává vált. Mi állhat e különös történet hátterében, és miért nem találták meg soha a hajót?
Az Osztrák-Magyar Monarchia az első világháború előtti évtizedekben gyors ütemű flottafejlesztésekbe kezdett, és a tengeralattjárók fejlesztése is kulcsszerepet kapott. A Monarchia legfontosabb torpedógyára, az Első Magyar Tengeralattjáró Rt. fiumei üzemében világszínvonalú munkát végeztek, de ez nem jelenti azt, hogy minden projekt sikeres volt — írja a Telex.
A történet 1905-ben kezdődik, amikor Meszleny Pál, egy független országgyűlési képviselő, elhatározta, hogy támogatja Udvary Ferenc találmányát, egy forradalmi tengeralattjárót, amely akár 60 km/h sebességgel is képes lett volna haladni a víz alatt. Ez a sebesség elképesztő lett volna a kor technológiai szintjén, tekintve, hogy az első magyar tengeralattjáró, az SM U–1, maximális sebessége mindössze 10 km/h volt.
Az ígéretes kezdetek és az első kudarcok
Udvary búvárhajója állítólag 1905-re elkészült, és az első tesztet a Hévízi-tóban végezték el, ami egy egyszerű merülőpróba volt. A következő tesztet július 22-én, a keszthelyi kikötőben hajtották végre. Az esemény sajtószenzációt keltett, ám a próbálkozás rövidre sikeredett: a hajó léket kapott és elsüllyedt. Bár a személyzetet és a járművet megmentették, a hajó szétesett, és darabjai közül sok soha nem került elő. Például a hajtáshoz szükséges akkumulátort soha nem találták meg.
Egy második próbálkozás is történt még ugyanabban az évben. A javított hajót Balatonboglár közelében vetették vízre, de ismét problémák merültek fel. A motor meghibásodott, a háromfős személyzet menekülni kényszerült, és a tengeralattjáró végleg elsüllyedt.
A háttérben rejlő csalás
A történet azonban nemcsak a technológiai kudarcokról szól, hanem egy pénzügyi csalás árnyékolta be az eseményeket. Udvary Ferencet 1906-ban sikkasztással vádolták meg. A Néptakarékpénztárhoz kötődő pénzügyi visszaélések miatt az országból is elmenekült, és csak 1912-ben, az akkor már török Szmirnában fogták el.
Egyre több jel mutatott arra, hogy a tengeralattjáró-projekt nem több ügyes csalásnál. A kiemelt hajó mérete kicsi volt, és a technikai kivitelezése messze elmaradt a korabeli elvárásoktól. A sajtó által követett első teszten csak pár métert tudott megtenni, és az akkumulátor hiánya azt sugallja, hogy a hajónak talán sosem volt működő hajtása.
Egy eltűnt hajó és egy legendás történet
A hajó sorsáról a második próbálkozás után semmi biztosat nem tudni. Az elsüllyedt tengeralattjáró helyét soha nem sikerült azonosítani, és a Balaton sekély vize miatt valószínűtlen, hogy nyomtalanul eltűnt volna. Az is kérdéses, hogy a hajó valaha is képes volt-e arra, amit Udvary és Meszleny állítottak róla.
Bár a tengeralattjárót soha nem találták meg, a történet máig fennmaradt. 2023-ban a TCH Tárnoki Művészeti Egyesület a szántódi vasútállomás aluljáróinak falain örökítette meg a legendát, Némó kapitány világát idéző stílusban.
A balatoni tengeralattjáró legendája nemcsak a technológiai fejlődés és a magyar történelem egyik kuriózuma, hanem emlékeztető is arra, hogy a szenzációk mögött gyakran egészen hétköznapi motivációk és hibák rejlenek. A Balaton mélyének titkai talán soha nem kerülnek felszínre, de a történet tovább él a magyar legendák között.
Ezeket a cikkeket is érdemes elolvasni:
A végbéldugókat eredetileg a fejfájás, pattanások és őrület kezelésére fejlesztették ki
Mik az világegyetem legfényesebb objektumai?
