Így reagált Oroszország Trump szankciókkal való fenyegetéseire

Oroszország reagált Donald Trump elnök szankciókkal való fenyegetőzésére. Oroszország ENSZ-nagykövet-helyettese, Dmitrij Poljanszkij a Reutersnek azt mondta, hogy minden attól függ, az amerikaiak hogyan értelmezik az „alkut”, a Kreml pedig azt mondta, hogy nincs új a nap alatt.

Fordítva sülhet el Trump keménykezűsége?

Trump fenyegetése viszont nemcsak Moszkva gyengélkedő gazdaságára lehet káros hatással, de növelheti a feszültséget Oroszország és az Egyesült Államok között, és megnehezítheti az Ukrajnával folytatott béketárgyalásokat. A vámok és szankciók kivetésének hosszú távú következményei lehetnek a globális piacokon is, mivel bárki kivethet vámokat, amelyek hatással lehetnek a termékeket importáló más országokra is. Az amerikai pénzügyminisztérium szerint továbbá az orosz árukra kivetett vámok közvetve az amerikai fogyasztókat is érinthetik, különösen az olyan anyagok esetében, amelyeket az ország már nem importál.

Vlagyimir Putyin és Donald Trump. Forrás: Wikimedia Commons/kremlin.ru

A saját közösségi oldalán közzétett bejegyzésében Trump úgy fogalmazott, hogy a helyzet csak rosszabbodni fog a Kreml számára, ha nem kötnek alkut. Hozzátette, hogy „nincs más választása, mint magas szintű adókat, vámokat és szankciókat bevezetni mindenre, amit Oroszország az Egyesült Államokba és különböző más résztvevő országokba ad el”. Válaszul Poljanszkij a Reutersnek azt mondta, hogy nem pusztán a háború befejezéséről van szó, hanem az ukrán válság okainak kezeléséről. „Meg kell néznünk, mit jelent az alku Trump elnök felfogásában. Nem ő a felelős azért, amit az Egyesült Államok 2014 óta csinál Ukrajnában, hogy „oroszellenessé” teszik őket és háborúra készülnek velünk, de most az ő hatalmában áll, hogy véget vessen ennek a rosszindulatú politikának”.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője is megszólalt az eset kapcsán. Szerinte semmi újat nem hallottak az amerikaiak részéről, ugyanis Trump már az első elnöksége alatt is ilyen módszereket alkalmazott. Mindenesetre Putyinék nyitottak párbeszédre, már amennyiben egyenlő félként kerülnek a tárgyalóasztalhoz.

Már kicsúszott a saját maga által szabott határidejéből, de vajon mennyi időre lesz ténylegesen szüksége?

Putyin nem sokkal Trump beiktatása után hasonlóan nyilatkozott. Kijelentette, hogy hajlandó béketárgyalásokat folytatni az új adminisztrációval, ha a felek meg tudják szüntetni a háború „kiváltó okait”. Az amerikai elnök beiktatása után gyorsan nyomást gyakorolt Moszkvára a háború befejezése érdekében, mivel a Fehér Házba való visszatérése előtt azt mondta, hogy „24 órán belül” véget vet a háborúnak, később pedig hat hónapra módosította az időkeretet. Trump Oroszország és Ukrajna különleges megbízottjának jelöltje, Keith Kellogg is hasonlóan nyilatkozott, szerinte 100 napon belül megvalósítható a béke.

Érdemes elolvasni:

Ha szeretnéd segíteni a HellóMagyar munkatársainak munkáját és a független újságírást,
itt tudod támogatni az oldalunkat