Magyar kutatók azonosították az első női fegyveres temetkezést a honfoglalás kori Kárpát-medencéből
A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói azonosították az első női fegyveres temetkezést a honfoglalás kori Kárpát-medencéből, a sárrétudvari-hízóföldi temetőből származó leletet a feltáráskor férfinak vélték – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága csütörtökön az MTI-t.
A közlemény szerint a sárrétudvari-hízóföldi temetőből származó embertani leleteket az SZTE Embertani Tanszék gyűjteményében őrzik. Ez az ország egyik legjelentősebb embertani gyűjteménye, ami nagyjából 30 ezer csontvázat foglal magába. Amikor a Hajdú-Bihar vármegyei község határában felfedezett temetőt 1983 és 1985 között föltárták, az egyik leglátványosabb mellékletegyüttes egy íjászfelszerelés volt. Az íjászfelszerelés és a fegyverek tipikusan olyan tárgytípusok, amelyeket hagyományosan férfiakkal hoztak összefüggésbe, ezért ezt a sírban eltemetett embert férfiként határozták meg.
A vizsgálatok alapján egyértelmű, hogy nő volt a fegyverekkel eltemetve
Néhány évvel ezelőtt Tihanyi Balázs és William Berthon, akik ekkor még doktorandusz hallgatók voltak, elkezdtek dolgozni a sárrétudvari temető leleteinek antropológiai vizsgálatán: ekkor merült fel az első gyanú, hogy a fegyverek ellenére az illető nő lehetett. Az antropológiai és archeogenetikai vizsgálatokból egyértelműen kiderült, hogy a fegyverekkel eltemetett személy nő volt.
Tihanyi Balázs, a kutatás eredményeiről a Plos One folyóiratban beszámoló cikk első szerzője kifejtette, a férfiak esetében például a nagyobb izomtömeg sokkal markánsabb vonásokat eredményez a csontokon, erőteljesebbek az izomkapcsolódási területek. Az általuk is alkalmazott magyarországi módszer 12 különböző jelleget vizsgál a koponyacsontokon, többek között a szemöldök, a tarkó, a halánték vagy éppen az állkapocs régiójában.
A koponyából és a váz csontjaiból vett minták archeogenetikai vizsgálatai is azt erősítették meg, hogy a sírba egy nőt temettek el. A szintén fegyveres melléklettel eltemetett férfiakéhoz hasonló sérülések felvetik annak gyanúját, hogy a nő harcos lehetett, azonban ennek biztos megállapítása további összehasonlító kutatást igényel. Egyes sérülések nem csak harc során keletkezhetnek, illetve számos elváltozás anyagcserezavarokból is fakadhat – a lelet csontjain pedig csontritkulásra utaló jeleket találtak a kutatók.
Érdemes elolvasni:
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Mit hittek a magyarok, mielőtt jött a kereszténység? Az ősi magyar hitvilág elveszett titkai
A „városölő” aszteroida meteorzáport küldhet a Földre, ha a Holdba csapódik
Holnaptól még gyorsabban juthatsz majd el a budapesti repülőtérre és onnan a belvárosba
Az egész világegyetem elpusztulhat egy „önmegsemmisítő gomb” hatására?
Hogyan halt meg II. Lajos? Nem úgy, ahogy a történelemórán tanultad!
A Budapest Pride világszerte visszhangot keltett: A tüntetés Orbán bukásának jele lehet többek szerint is
