A Fermi-paradoxon alapkérdése: ha az élet a Földön nem egyedi, akkor miért nem látjuk az idegen civilizációk jeleit? Az univerzum hatalmas, és a csillagok között számos lehetőség rejlik az élet kialakulására. Számos elmélet született már a magyarázatra, de egyik sem adott végleges választ. Most egy orosz fizikus, Alexander Berezin, egy új és aggasztó megoldást javasolt.
Alexander Berezin, a Nemzeti Elektronikai Kutatóintézet (MIET) munkatársa, úgy véli, hogy amikor egy civilizáció képes elérni a csillagközi utazás szintjét, az elkerülhetetlenül elpusztítja a többi civilizációt — írja az IFLS.
Ez az elmélet azonban nem feltételezi, hogy ezek a civilizációk gonoszak lennének. Egyszerűen előfordulhat, hogy nem vesznek észre minket, ahogy egy építőbrigád sem veszi figyelembe a hangyabolyokat egy építkezés során. A terjeszkedés iránti vágy, az új területek elfoglalása és a növekedés lehet az a hajtóerő, amely elnyom minden más életformát.
Miért vagyunk még itt?
Berezin elmélete szerint azért vagyunk még itt, mert valószínűleg mi magunk leszünk azok, akik ezt a romboló folyamatot elkezdik. Szerinte nem mi vagyunk a “hangyák”, hanem mi leszünk a jövőbeni pusztítók, akik más civilizációk létét fenyegetik.
„Ha a hipotézisem helyes, akkor csak egy magyarázat van arra, miért létezünk még. Az antropikus elv szerint mi vagyunk az elsők, akik elérték az interstelláris szintet, és valószínűleg mi leszünk az utolsók, akik elhagyják a színteret” – írta Berezin.
A növekedés mint kulcsfontosságú tényező
Berezin szerint a növekedés az egyetlen igazán lényeges tényező az élet fennmaradásában. Az ő elmélete leegyszerűsíti az élet meghatározását, amely általában hét paramétertől függ. Szerinte a növekedési hajlam az, ami meghatározza, hogy egy civilizáció hogyan lép interstelláris szintre – és ezzel hogyan fenyeget másokat.
Van még remény az idegenekkel való találkozásra?
Bár Berezin elmélete meglehetősen sötét jövőt vázol fel, van egy lehetséges kiút. Szerinte, ha más intelligens életformákat fedezünk fel, mielőtt mi magunk a rombolás útjára lépnénk, az esélyt adhat arra, hogy civilizációnk „tisztességesebb” úton fejlődjön tovább.
„A legjobb remény az, hogy találunk más intelligens életformákat a közelünkben, ami arra késztethet minket, hogy átgondoljuk a saját terjeszkedési stratégiánkat” – állítja Berezin.
Egy figyelmeztetés a jövőre nézve
Berezin elmélete egyszerre figyelmeztetés és lehetőség. A Fermi-paradoxon megoldása talán az, hogy még nem találkoztunk másokkal, mert mi magunk vagyunk az első interstelláris civilizáció. A kérdés az, hogy milyen úton haladunk tovább: a növekedés érdekében rombolunk, vagy egy fenntarthatóbb, együttműködésen alapuló jövőt választunk?
Ezeket a cikkeket is érdemes elolvasni:
Kannibál ősemberek élnek a mai napig is az USA hegyei között?
Újabb jeleket fedezett fel a Marson található vízzel és élettel kapcsolatban egy műholdkép
