A tasmán tigris feltámasztása: mesterséges méhben fejlődő erszényes embriók

A Colossal Biosciences nevű kihalás-ellenes biotechnológiai vállalat ismét áttörést ért el: mesterséges méhben sikeresen fejlesztettek ki erszényes embriókat a vemhesség közepéig. Ez a technológiai újítás fontos lépés a kihalt fajok, köztük a tasmán tigris (thylacine) visszahozása felé, amely az 1930-as években halt ki.

A vállalat nemrégiben további 200 millió dollár finanszírozást kapott, amely összesen már 435 millió dollárra növelte a projektjeik támogatását. A Colossal többek között a mamut, a dodó és a tasmán tigris feltámasztását tűzte ki célul, és ennek érdekében számos innovatív genetikai technológiát fejlesztett ki — írja az IFLS.

Tasmán tigris: mesterséges méhben fejlődő embriók

Az erszényesek, például a tasmán tigris, kiváló modellek a mesterséges méh tesztelésére, mivel rendkívül rövid vemhességi idővel rendelkeznek (általában kevesebb mint két hét), és csak nagyon felszínes placentát alakítanak ki.

A Colossal által kifejlesztett mesterséges méh sokkal kifinomultabb, mint a korábbi eszközök. Ben Lamm, a Colossal társalapítója szerint:
„A rendszer precíziós mikrofluidikát és gázszabályozást használ, amely lehetővé teszi az embriók fejlődési környezetének nagyon pontos szabályozását. Emellett folyamatosan megfigyelhetjük az embrió fejlődését, hogy megbizonyosodjunk róla, minden fejlődési mérföldkövet elér.”

Ez az eszköz nemcsak a genetikai szerkesztések hatékonyságának ellenőrzésére hasznos, hanem lehetővé teszi, hogy nagy számban hozzanak létre tasmán tigriseket, anélkül, hogy szükség lenne béranyákra.

Több mint sci-fi: a technológia gyakorlati alkalmazásai

A mesterséges méh nemcsak a kihalt fajok feltámasztásában játszhat kulcsszerepet, hanem az élő fajok megőrzésében is. Ben Lamm szerint:
„Ez a technológia jelentős hatással lehet a fajmegőrzésre. Egy mesterséges méh segítségével életképes állatok hozhatók létre veszélyeztetett fajok sejtből, amelyeket biobankokban őrzünk – mindezt a béranyaság bonyodalmai nélkül.”

A következő lépésként a vállalat az eszközt egerek esetében kívánja alkalmazni, amelyek hosszabb vemhességi idővel rendelkeznek, és erősebb placentális kapcsolatot alakítanak ki az anyjukkal.

Genetikai innovációk a háttérben

A Colossal más projektjei is jelentős előrelépéseket mutatnak. A mamut újraélesztéséhez például sikeresen szerkesztettek több mint 20 gént, amelyek a hidegben való túléléshez kapcsolódnak. A dodó esetében pedig a legközelebbi rokon, a Nicobar galamb DNS-ét használják, hogy rekonstruálják a dodó jellegzetes testfelépítését.

A tasmán tigris rewilding programja

A cél nemcsak a tasmán tigris feltámasztása, hanem az, hogy ezeket az állatokat visszatelepítsék eredeti élőhelyeikre. A mesterséges méh segítségével létrehozott populáció lehetőséget ad a természetes élővilág helyreállítására, és hosszú távon segíthet az ökoszisztéma egyensúlyának visszaállításában.

A jövő kihívásai

Bár a technológia már most ígéretes, még mindig számos akadályt kell leküzdeni. Az embriók táplálkozási igényei a fejlődés során változnak, amit pontosan kell szabályozni. Ha azonban sikerül, a mesterséges méh más állatcsoportok esetében is alkalmazhatóvá válhat.

A Colossal projektjei nemcsak a tudományos közösségben keltettek nagy érdeklődést, hanem inspirációt adhatnak azoknak is, akik hisznek abban, hogy a kihalás nem végleges állapot. Ahogy George Church, a Colossal társalapítója mondja:
„A sci-fi valósággá válik.”

Ezeket a cikkeket is érdemes elolvasni:

Kannibál ősemberek élnek a mai napig is az USA hegyei között?
Újabb jeleket fedezett fel a Marson található vízzel és élettel kapcsolatban egy műholdkép