Nyolcvan éve robbantották fel a Dunát átszelő hidakat

1945 januárjában Budapest lakói egy megrázó látványra ébredtek: a város minden Duna-hídját felrobbantották. A visszavonuló német hadsereg a város elhagyása előtt mindegyiket a folyóba robbantotta, ezzel a Pestet és Budát összekötő kapcsolat teljesen megszűnt. Bár a szovjet csapatok is tervezték a hidak elpusztítását, hogy a németeket Pesten tartsák, ezt végül nem ők hajtották végre.

A Duna-hidak megsemmisítése hatalmas károkat okozott Budapest mindennapi életében. Nemcsak az építészeti örökség szenvedett súlyos veszteséget, de a város működése is megbénult. Az 1940-es évek forgalmi adatai szerint naponta több mint 54 ezer jármű haladt át a hidakon, gyalogosforgalom nélkül. A hidak elvesztése teljes közlekedési káoszt eredményezett, hiszen Pest és Buda között sem gyalogosan, sem járművekkel nem lehetett közlekedni — írja a PestBuda.

Az élet újraszervezése a városban

1945 elején Budapest helyzete rendkívül nehéz volt. Bár a harcok februárra Budán is véget értek, a nyugati országrészben tovább folytatódtak, így a város élelmiszer-ellátása keleti vasúti szállítmányoktól függött. Ezeket azonban valahogy át kellett juttatni a Duna túloldalára. A folyón való átkelés csak 1945. február 26-án indult újra az első evezős csónakokkal, a motoros hajók később kapcsolódtak be a szállításba.

Ideiglenes megoldások: szükséghidak és gázhidak

A háború utáni első szükséghidakat az orosz hadsereg építette. Ezek katonai pontonhidak voltak, és bár gyorsan elkészültek, csak ideiglenes megoldást nyújtottak, mivel a téli jégzajlás tönkretehette őket. Ezért 1945 tavaszán megkezdődött egy tartósabb átkelő, a Kossuth híd tervezése.

A közműellátás problémáját részben a Margit híd roncsain kialakított ideiglenes fa szerkezettel oldották meg. Itt gázcsöveket és egyéb közművezetékeket vezettek át, helyreállítva a két városrész közötti alapvető közműkapcsolatot.

A Duna tisztítása és a roncsmentés

A lerombolt hidak roncsai a Duna medrében feküdtek, akadályozva a vízfolyást és növelve az árvízveszélyt. A tavaszi olvadás általában magas vízállással jár, így a roncsok eltávolítása sürgető feladat volt. Emellett a roncsok a hajózást is veszélyeztették, ami tovább nehezítette a város működését.

A roncsok eltávolítása nemcsak a közlekedés szempontjából volt fontos, hanem azért is, mert ezek az anyagok alapanyagot jelentettek az újjáépítéshez. A város gazdasági helyzetében minden felhasználható forrás kulcsfontosságúvá vált.

Budapest újjáépítése és a hídépítés fontossága

A hidak pótlása és a város újjáépítése hatalmas feladat volt, de elengedhetetlen Budapest életének normalizálásához. A Duna-hidak nemcsak közlekedési eszközök, hanem a város egységének szimbólumai is voltak. A hidak újjáépítésével kezdődött meg Budapest újraéledése, amely mára ismét a Duna két partját összekötő városként él tovább.

Nyolcvan év távlatából emlékezhetünk a rombolás tragédiájára, de arra is, hogy Budapest képes volt talpra állni és újjáépíteni saját jövőjét.

Ezeket a cikkeket is érdemes elolvasni:

Kannibál ősemberek élnek a mai napig is az USA hegyei között?
Újabb jeleket fedezett fel a Marson található vízzel és élettel kapcsolatban egy műholdkép