Az eddigi legmeggyőzőbb bizonyítékot találták arra, hogy létezhet élet a Földön kívül is

Szakértők szerint megtalálták a legmeggyőzőbb bizonyítékot arra, hogy az élet építőkövei nemcsak a Földön, hanem más bolygókon is jelen lehetnek.

A Bennu nevű aszteroidából származó minták vizsgálata során olyan anyagokat fedeztek fel, amelyek kulcsfontosságúak az élet kialakulásához. A NASA 2020-ban egy űrszondával sikeresen mintát vett Bennu felszínéről, amely több mint 200 millió mérföldre található a Földtől. A begyűjtött porszemcséket később visszahozták, és világszerte laboratóriumi elemzésnek vetették alá. A vizsgálatok most kimutatták, hogy az ősi sóoldatok nyomai olyan ásványokat tartalmaznak, amelyek egykor beindították azokat a kémiai folyamatokat, amelyek végül a Földön termékeny és élhető környezetet hoztak létre, írja a Daily Mail.

Az egyik legveszélyesebb aszteroida bizonyíthatja az élet lehetőségét a Földön kívül?

Forrás: needpix.com

A kutatók szerint ez az eddigi legerősebb bizonyíték arra, hogy az élet alapvető összetevői széles körben elterjedtek a Naprendszerben, és már több milliárd éve jelen vannak. A két közzétett tanulmány közül az egyik szerint a Bennu egy egykoron vízben gazdag, sós világ része lehetett, amely a Naprendszer keletkezésének hajnalán alakult ki. A másik pedig egy sor szerves anyag jelenlétét mutatta ki a mintákban. A kutatók többek között öt nitrogéntartalmú bázist is azonosítottak, amelyek ezek elengedhetetlenek a DNS és az RNS felépítéséhez, valamint aminosavakat, amelyek a fehérjék alapvető építőelemei.

A londoni Természettudományi Múzeum munkatársa, Sara Russell professzor elmondta, hogy a vizsgált porban számos különböző sót fedeztek fel, köztük nátrium-kloridot, valamint foszfátokat és karbonátokat. „Úgy gondoljuk, hogy ezek a sók valaha egy föld alatti sós oldat részei lehettek az aszteroidán. Az ilyen folyadékok tökéletes környezetet biztosíthattak szerves molekulák képződéséhez. A korai Naprendszerben milliónyi, a Bennuhoz hasonló aszteroida létezett, így ezek az objektumok kulcsszerepet játszhattak az élet alapvető összetevőinek eljuttatásában a Földre és más bolygókra”.

A Bennu aszteroidáról szerzett minták. Képernyőfotó: NASA/YouTube

Ezek alapján az univerzum tele lehet hozzánk hasonló fajokkal?

Nos, bár egyelőre nincs közvetlen bizonyíték az élet jelenlétére a Naprendszer más égitestjein, a mostani felfedezések arra utalnak, hogy az élet kialakulásához szükséges anyagok mindenhol jelen voltak. Russel professzor szerint ami az ősi Földre hullott, az valószínűleg a Marsra és a nagybolygók holdjaira is lehullhatott, ahol szintén kedvező körülmények alakulhattak ki az élet születéséhez. A Nature és a Nature Astronomy folyóiratokban megjelent tanulmányok az elsők között dolgozzák fel a Bennuból származó minták elemzését. A kutatók szerint az aszteroidán talált szerves vegyületek egy része nem található meg a Földre hulló meteoritokban, mivel azok az atmoszférán áthaladva módosulhattak, vagy a becsapódás után szennyeződhettek.

A Bennu eredetileg egy nagyobb aszteroida darabja, amely körülbelül 4,6 milliárd éve, a Naprendszer kialakulásának idején formálódott. Összetételének vizsgálata segíthet a tudósoknak jobban megérteni a korai Naprendszer körülményeit és azt, hogyan keletkezett maga a Föld is. Russel professzor szerint érdekes, hogy a Bennu mindent tartalmazott, ami az élethez szükséges, mégsem alakult ki rajta. Ez pedig rávilágít arra, hogy az élet kialakulásához rendkívül összetett és kényes körülmények szükségesek. Mindez még inkább értékessé teszi bolygónk páratlan élővilágát.

A kutatás társszerzője, Tim McCoy, a washingtoni Smithsonian Múzeum meteoritkurátora szerint az aszteroida porszemcséinek mikroszkopikus elemzése nagyban hozzájárul ahhoz, hogy jobban megértsük, mi történik bolygóméretű skálán. Ezek az eredmények megerősítik azt az elképzelést, hogy a Naprendszerben az élet alapvető építőkövei széles körben elterjedtek, és akár más égitesteken is lehetőség nyílhatott a kialakulására.

Érdemes elolvasni:

• A kutatók a legősibb galaxisokat vizsgálták, de több lett a kérdés, mint ahány választ kaptak
• Furcsaságot észlelt a nemrég szolgálatba állt Einstein-szonda távcsöve
• Rájöhettek, miért annyira különböző a Mars északi és déli féltekéje