Halhatatlanok lehetünk? A tudósok válasza meglepő

Az örök élet utáni vágy egyidős az emberiséggel. Egykor császárok és alkimisták próbálták megfejteni a titkot, ma pedig milliárdosok és tudósok kísérleteznek az öregedés visszafordításával. De vajon tényleg elérhetjük, hogy soha ne haljunk meg – vagy az emberiség újra és újra beleütközik saját halandóságának határaiba?

Őrült császárok, alkimisták és a halhatatlanság ára

Ha visszatekintünk a történelemre, azt látjuk, hogy az örök élet ígérete sokakat hajtott – de még többeket pusztított el – bizonyítja be a History listája.

• Csin Si Huang-ti, Kína első császára annyira rettegett a haláltól, hogy alkimisták egész seregét állította rá az „életelixír” kifejlesztésére. A legjobb elméjük arra jutott, hogy a higany lenne a kulcs a halhatatlansághoz – a császár pedig boldogan fogyasztotta is a mérgező főzeteket… míg végül azok megölték.
• Paracelsus, a középkori orvos és alkimista azt állította, hogy rátalált egy olyan „mesterséges ember” (homunculus) létrehozásának titkára, amely képes lehet az emberi élet meghosszabbítására. Bár elméleteit sokan megmosolyogták, a modern tudomány némelyik ötlete – például az emberi sejtek manipulálása – már nem is tűnik annyira elrugaszkodottnak.
• Szent Ágoston és az örök élet filozófiája: Nem mindenki gondolta, hogy a biológiai halhatatlanság jó ötlet. Szent Ágoston például úgy vélte, hogy a földi örök élet inkább átok, mint áldás lenne – hiszen a világ szenvedéseit és fájdalmait is örökké kellene viselnünk.

A múltban az emberek főként varázslatot és misztikumot láttak az örök élet mögött, de ma a tudomány vette át a stafétát. Vajon a modern kutatások jobban járnak, mint azok a császárok és alkimisták, akik saját kísérleteik áldozatai lettek?

A tudomány és a halhatatlanság: lehetséges vagy csak egy újabb illúzió?

A mai tudósok nem varázsitalokat főznek, hanem az emberi test biológiai mechanizmusait próbálják meghackelni. Íme néhány kísérlet, amely a leghosszabb élet ígéretével kecsegtet:

• A sejtek fiatalítása: A Harvard kutatói felfedezték, hogy a telomeráz enzim aktiválásával meg lehet hosszabbítani a sejtek élettartamát. Egy 2010-es kísérlet során sikerült egerek öregedési folyamatait visszafordítani – de vajon az embereknél is működhet?
• Vérfrissítés a fiatalságért: Az 1950-es években két kutató, Clive McCay és Irving Wright összekapcsolta idős és fiatal egerek keringési rendszerét. Az eredmény? Az idősebb egerek izmai és agya fiatalosabb lett. Azóta több startup is próbálkozik fiatal vérplazmával – de még kérdéses, hogy az embereknél is beválik-e.
• Genetikai újraprogramozás: A Salk Intézet kutatói a Yamanaka-faktorokkal kísérletezve vissza tudták állítani az egerek sejtjeit egy korábbi, fiatalabb állapotba. Ha ezt embereknél is sikerülne alkalmazni, elméletileg az öregedés visszafordítható lehet.
• Digitális halhatatlanság: Dmitrij Itskov orosz milliárdos elindította a 2045 Initiative nevű projektet, amely azt célozza, hogy az emberi tudatot egy nap digitálisan feltölthessük egy számítógépbe vagy mesterséges testbe. A kérdés csak az: ha sikerülne is, az még mindig mi lennénk – vagy csak egy másolatunk?

Forrás: Flickr/marina guimarães

Valóban akarunk örökké élni?

Bár a tudomány egyre közelebb kerül az öregedés lassításához vagy akár visszafordításához, felmerül egy alapvető kérdés: tényleg jó ötlet lenne, ha soha senki nem halna meg természetes úton? Milyen lenne egy világ, ahol csak a leggazdagabbak engedhetik meg maguknak a halhatatlanságot? Hogyan hatna ez a bolygó erőforrásaira? És vajon a tudatunk, emlékeink és tapasztalataink révén továbbra is ugyanazok az emberek maradnánk, ha digitális vagy genetikailag fiatalított verzióinkban élnénk tovább? A történelem azt mutatja, hogy az emberiség mindig is hajszolta a halhatatlanságot – de minden eddigi próbálkozás kudarcba fulladt. Vajon most tényleg elértük a korszakot, amikor a halál már nem elkerülhetetlen sors? A válasz talán közelebb van, mint gondolnánk.

Forrás: History.com

Ha még jobban elmerülnél a témában:

• Mi a bölcsek köve, és miért akarták ennyire az alkimisták?