A babiloni függőkertek: Az ókori világ egyetlen csodája, amelyet sosem találtak meg

Az ókori világ hét csodája között számon tartott babiloni függőkertek, más néven Szemiramisz függőkertjének létezését máig rejtély övezi. Míg a gízai nagy piramis továbbra is áll, és az ókori világ többi csodájának helye ismert, a babiloni függőkertek helyszíne és létezése kérdéses.

A legismertebb történet szerint II. Nabú-kudurri-uszur babiloni király építtette a kerteket a Kr.e. 6. században, hogy feleségének, Amütisz méd hercegnőnek kedveskedjen, aki honvágyat érzett szülőföldjének hegyei és zöldellő tájai után, írja az IFLScience. A kerteket teraszos, oszlopokkal díszített építményként képzelték el, tele egzotikus növényekkel és virágokkal, Babilon gazdagságát és hatalmát szimbolizálva.

Babilon függőkertje. Ferdinand Knab (1834-1902) festménye, 1886

Azonban a kertekkel kapcsolatban kevés a régészeti bizonyíték. Bár számos ókori történetíró, mint például Diodórosz, Sztrabón és Philón is írt a kertekről, más fontos források, például Hérodotosz, nem említik őket, emiatt felmerül a kérdés, hogy a kertek valóban léteztek-e, vagy csupán egy legenda részei.

A kertek helyszínével kapcsolatban is eltérő elméletek léteznek. Egyes régészek, mint például Robert Koldewey, a 20. század elején feltártak az egykori Babilonban (ma Irak) egy boltíves építményt, amelyet a kertek alapjának véltek. Mások, mint Stephanie Dalley, azt feltételezik, hogy a kerteket valójában az asszírok építették Ninivében, nem pedig Babilonban. Dalley szerint az asszír király, Szín-ahhé-eríba nagyszerű kerteket hozott létre, bonyolult öntözőrendszerekkel.

Robert von Spalart színes metszete a babiloni függőkertekről, a 19. század elejéről.

A babiloni függőkertek rejtélye továbbra is foglalkoztatja a kutatókat. A létezéséről tanúskodó történelmi beszámolók ellenére a kertek valósága továbbra is vitatott marad, amit a babiloni dokumentáció és a régészeti bizonyítékok hiánya tovább fokoz. A kertek pusztulását is csak találgatások övezik, melyek közül a földrengés az egyik vezető hipotézis. Bár ez az egyszerre természeti és mérnöki csoda eltűnt, vagy talán soha nem is létezett, a történet fennmaradt, és a kertek a szerelem, a jólét és a mérnöki tudás szimbólumaként élnek tovább a történelemben.

Érdemes elolvasni:

Ha szeretnéd segíteni a HellóMagyar munkatársainak munkáját és a független újságírást,
itt tudod támogatni az oldalunkat