Nem sokon múlt, hogy John F. Kennedy elnököt már a választások előtt megöljék

John F. Kennedy elnök meggyilkolása 1963 novemberében a 20. század egyik legdrámaibb és legfelkavaróbb eseménye volt, valószínűleg nemcsak az Egyesült Államok lakóinak számára. Azóta is sokan elmélkednek azon, mi lett volna, ha Lee Harvey Oswald célt téveszt, azonban van egy másik, kevésbé ismert kérdés is: mi történt volna, ha Kennedy soha nem lett volna elnök?

Nem sokon múlt, hogy Kennedy elnök a választások előtt meghaljon

Kennedy elnök már a beiktatása előtt is túlélt egy merényletet, amely mára szinte feledésbe merült. Brad Meltzer és Josh Mensch a The JFK Conspiracy című idei könyvükben ezt az elfeledett eseményt tárják fel, bemutatva az 1960-as évek – társadalmilag többféle módon – megosztott Amerikáját. 1960 december 11-én, néhány héttel szoros választási győzelme után a megválasztott Kennedy elnök Palm Beach-i rezidenciájáról tartott a templomba, de nem sejtette, hogy egy nyugalmazott postai alkalmazott, Richard Pavlick a közelben várakozik egy robbanóanyaggal teli autóval. Pavlick első világháborús veterán volt, emellett pontosan ismerte Kennedy szokásait, és csak egy mozdulat választotta el attól, hogy végrehajtsa a merényletet, derül ki a History Extra beszámolójából.

John F. Kennedy elnök portréja a Fehér Házban. Cecil Stoughton, White House

De mi volt Pavlick indítéka? Meltzer és Mensch szerint az amerikai társadalomban mélyen gyökerező katolikusellenes előítéletek motiválták. Kennedy az Egyesült Államok második katolikus elnökjelöltje volt, és sokan, köztük Pavlick is, a protestáns értékek veszélyeztetését látták benne. Az 1960-as kampány során a politikai és vallási ellentétek felerősödtek, Pavlick pedig egyre inkább megszállottjává vált az elképzelésnek, hogy meg kell állítania Kennedy-t.

Pavlick nem impulzív cselekvő, hanem módszeres “vadász” volt , legalábbis a titkosszolgálatok így nevezték azokat, akik csendben készülnek egy merényletre. Autóját robbanóanyaggal megrakva követte Kennedyt, figyelte családjának házait New Hampshire-től Floridáig. Bár terve részletes volt, saját hibája árulta el, ugyanis olyannyira nem tudta tervét titokban tartani, hogy leveleket írt, utalásokat tett, és ezzel felhívta magára a hatóságok figyelmét. Amikor 1960. december 11-én Kennedy elindult a templomba, Pavlick készen állt, de végül mégsem hajtotta végre az akciót. Meltzer és Mensch szerint ennek oka egy különös erkölcsi dilemma volt, amely Pavlickot visszatartotta. A merénylet terve azonban csak napokkal később vált nyilvánossá, és egy tragikus esemény miatt gyorsan feledésbe is merült.

Kennedy elnök utolsó percei. Walt Cisco/Dallas Morning News

Miért nem lett nagyobb visszhangja a történetnek?

1960 december 16-án két utasszállító repülőgép ütközött össze New York felett, 134 ember halálát okozva. A szörnyű légikatasztrófa elvonta a közvélemény figyelmét a Kennedy elleni sikertelen merényletről, amelyet aztán három évvel később a dallasi gyilkosság végképp elhomályosított. Maga Kennedy sem tulajdonított nagy jelentőséget az esetnek, hiszen már többször nézett szembe halálos veszéllyel, ugyanis harcolt a második világháborúban, és élete végéig négyszer próbálták megölni sikertelenül.

Érdemes elolvasni:

• A legnagyobb magyar kémnő sztorija: Manci hogyan verte át a férfiakat és a brit titkosszolgálatot?
• 50-nel magasabb IQ-ja volt, mint Einsteinnek, mégis borzalmas életét élt
• A párizsi békeszerződés második Trianon lett