Ez a 8 ősi írás még megfejtetlen, és valószínűleg az is marad
Az Indus-völgyi civilizáció több mint 500 éven át a világ egyik legfejlettebb társadalma volt. Körülbelül ezer települést hoztak létre egy 647 ezer négyzetkilométeres területen, amely a mai Pakisztántól India északnyugati részéig terjedt Kr. e. 2600 és 1900 között.
Hatalmas és jól megtervezett városokat hoztak létre, például Mohendzsodárót, egységes ikonográfiát alkalmaztak, valamint egy máig megfejtetlen írásrendszert hagytak maguk után. A kutatók nem ismerik az Indus-völgyi írás alapjául szolgáló nyelvet, és nincs olyan többnyelvű forrás, mint a Rosette-i kő, amely segíthetné a megfejtést, derül ki a Mental Floss beszámolójából.
Mohendzsodáro maradványai. Saqib Qayyum
Az írás szerkezetének elemzésével és más rendszerekkel való összehasonlításával azonban sikerült néhány következtetésre jutni. A legtöbb indológus szerint az Indus-völgyi egy logo-szillabikus rendszer lehet, hasonlóan a sumér ékíráshoz vagy a maja hieroglifákhoz. Egyes kutatók úgy vélik, hogy nem teljesen különálló rendszerről van szó, hanem csupán egy nyelv részleges rögzítéséről.
Ismeretlen írásrendszerek, amelyeket lehet, hogy sosem fogunk megfejteni
Egy tudóscsoport nyilvánosan elérhető elektronikus adatbázist hozott létre az Indus-völgyi írásról, míg egy másik az írásjelek sorrendjének véletlenszerűségét vizsgálta. Az eredmények arra utalnak, hogy leginkább a sumér ékírásra hasonlít, ami arra enged következtetni, hogy valóban egy nyelvet rögzíthetett.
Az Indus-völgyié azonban nem az egyetlen, amelynek megfejtése még várat magára. Számos más írásrendszer is rejtélyes maradt. Ilyen például:
A Lineáris A: A 19. század végén Sir Arthur Evans brit régész Athénban vásárolt néhány rejtélyes feliratú követ. Később a krétai Knósszosz ásatásainál felismerte a jeleket, és két különböző rendszert azonosított, a lineáris A-t és B-t. Az utóbbit az 1950-es években megfejtették, és kiderült, hogy egy korai görög nyelv változatát rögzíti, de a lineáris A továbbra is megfejtetlen.
Lineáris A egy kőtáblán. Ursus/Wikimedia
A Sitovo-felirat: 1928-ban bulgáriai favágók sziklafalba vésett jeleket fedeztek fel, amelyeket kincskeresők először titkos térképnek hittek. Később régészek is megvizsgálták, de máig nem tisztázott, hogy a felirat milyen nyelvet rögzít. A feltételezések között szerepel a trák, kelta, szarmata-alán és szláv eredet is.
A Sitovo-felirat. Golev/Wikimedia
Krétai hieroglifák: A Lineáris A és B mellett egy harmadik is előkerült Krétán, amely hieroglifikus jeleket tartalmaz. A kutatók szerint ez az előfutára lehetett a Lineáris A-nak, bár a két rendszer egy időben is létezett.
A phaisztoszi korong is egyfajta hieroglifákat tartalmaz. Fotó: Joyofmuseums/Wikimedia Commons
Vádi el-Hol írás: Az 1990-es években Egyiptomban fedezték fel egy sziklafalon. Az elemzések szerint átmenetet képez a hieroglifák és az ábécék között.
Az Egyiptomban talált Vádi el-Hol felirat. Dbachmann/Wikimedia
A szingapúri kő: Egy 700 éves homokkőbe vésett írás, amelyet 1819-ben találtak meg. A kő a Szingapúr-folyó partján hevert, de a britek egy erődítmény építése miatt megsemmisítettek. Azok a részek, amelyek nem a folyóban landoltak, az útépítés áldozatai lettek, és csak nagyon kevés darab menekült meg belőle, azokat viszont máig nem sikerült megfejteni.
A szingapúri kő felirata. Jacklee; Szingapúri Nemzeti Múzeum
Proto-elám: Egy több mint 5 ezer éves iráni írásrendszer, amely egyedülálló jeleket használ. Az írás az ottani rendszerektől eltérően jobbról balra halad, és bár az alapot a kortárs mezopotámiai nyelvek adták, Jacob Dahl történész szerint egyáltalán nem rendszerezték azt, így nem sok maradt fenn belőle.
Kőtábla, amelyen proto-elám látható. VIGNERON/Wikimedia
Rongorongo: A Húsvét-szigeten talált fa táblákra vésett írás, amelynek jelentését a helyiek már nem ismerték a 19. századra, mivel a perui megszállók kivétel nélkül megölték az időseket. Emellett a helyiek tűzifának és horgászatra használták fel ezeket a fatáblákat, így mire az 1860-as évekre a misszionáriusok elérték a szigetet, a nagy részük teljesen megsemmisült.
A leghosszabb fennmaradt rongorongo, a Santiago-bot egy részlete. Wikimedia
Olmék írás: Mexikóban fedezték fel 1999-ben egy útépítés során. A szakértők szerint Kr. e. 900 körül keletkezhetett szöveg, amely a nyugati félteke legrégebbi írásrendszere lehet.
A Cascajal-tömb. JI FilpoC/Wikimedia
Ezek az ősi nyelvek továbbra is nagy kihívást jelentenek, és a kutatók szüntelenül próbálják megfejteni őket. Azonban mivel ezekhez nem járt saját Rosette-i kő, amely útmutatóként szolgálna, az ezeken található információkat és a nyelvezeteket, amelyekkel készültek, talán soha sem fogjuk tudni megismerni.
Érdemes elolvasni:
