Több mint száz év után is képes hihetetlen meglepetéseket okozni a Titanic. Olyan dolog lehet a tragédia hátterében, amire eddig senki nem gondolt.
Megdöbbentő felfedezést tett egy Mila Zinkova nevű meteorológus a Titanic katasztrófájának körülményeit kutatva, írja a LADbible.
Sokan ismerjük a történetet úgy, ahogy James Cameron bemutatta 1997-es filmjében. De egy új, meglepő kutatás azt feltételezi, hogy a történtek hátterében nem csupán a hajó műszaki hibái és a navigációs problémák álltak, hanem egy egészen meghökkentő jelenség: a sarki fény.
Több mint ezer ember halt meg
A Titanic 1912. április 14-én, 23:40-kor ütközött egy jégheggyel az Atlanti-óceán északi részén, majd elsüllyedt, ezzel 1500 ember halálát okozva a hajón tartózkodó 2240 fő legénység, illetve utas közül. A katasztrófa a valaha volt egyik legnagyobb tengeri balesetként vonult be a történelembe. De egy nemrégiben megjelent kutatás felfedezett valamit, ami újraírhatja az egész történetet.
Mila Zinkova független meteorológus és fényképész a tragédiát megelőző időjárási körülményeket vizsgálta, különös figyelmet fordítva a szemtanúi beszámolókra és a hajónapló feljegyzéseire. A kutatás eredményei alapján úgy tűnik, hogy azon a bizonyos áprilisi éjszakán, amelyen a legendás hajó elsüllyedt, az Aurora Borealis, vagyis a sarki fény színes csíkjai világították meg az égboltot.
Zinkova tanulmányában arra a következtetésre jutott, hogy a sarki fény geomágneses hatása befolyásolhatta a Titanic navigációs és kommunikációs rendszereit, ami megnehezíthette a mentési erőfeszítéseket, így pedig hozzájárulhatottt a tragédiához. A kutatás az egyik legismertebb, időjárással foglalkozó tudományos folyóiratban jelent meg.
A Napból érkező részecskék okozzák
A sarki fény a Napból érkező töltött részecskék földi légkörrel való kölcsönhatásának következményeként keletkezik. Ezek az elektromos töltésű részecskék elég erősek ahhoz, hogy elérjék a Földet, és amikor a Napból érkező gáz találkozik a légkörünkkel, fényt bocsát ki, amely gyakran zöld, piros, lila vagy kék színekben pompázik.
Bár gyönyörű jelenség, a sarki fény hatása nemcsak vizuális, hanem elektromágneses is. A kutatók arra figyelmeztetnek, hogy ezek a geomágneses viharok megzavarhatják a Föld elektromos és mágneses jeleit, amivel akár erős áramingadozásokat is okozhatnak. Zinkova kutatásában arra a lehetőségre is rávilágított, hogy az Aurora Borealis geomágneses hatása befolyásolhatta a Titanic navigációs rendszerét, és így a hajó a jéghegy felé kormányozhatta a gépek apró hibája miatt.
Személyes beszámolók is megerősítik, hogy azon a bizonyos áprilisi éjszakán a sarki fény látható volt. James Bisset, a RMS Carpathia másodtisztje, aki a Titanic túlélőit mentette, naplójában így írt: “Holdfényként ragyogott az Aurora Borealis, amely a távoli, északi horizont felől tört elő.”
Képes lehetett megzavarni a Titanic navigációját
Zinkova tanulmányában úgy fogalmazott, hogy ha egy napszél vagy geomágneses vihar elég erős ahhoz, hogy sarki fényt idézzen elő, akkor ugyanaz az elektromágneses energia hatással lehetett a Titanic navigációs és kommunikációs rendszereire, valamint a többi, mentésre siető hajóra is.
A kutatásban Zinkova arra is felhívta a figyelmet, hogy egy apró eltérés, mindössze 0,5 fokos iránytévesztés is elegendő lehetett ahhoz, hogy a Titanic a jéghegy irányába haladjon. “Ez az apró hiba akár a tragikus ütközést is eredményezhette” – írta a szakértő.
Ha tehát a geomágneses erő tényleg befolyásolta a Titanic navigációs rendszerét, akkor a sarki fény nemcsak csodálatos látvány, hanem egy olyan tényező is, amely kulcsszerepet játszhatott a történelem egyik legnagyobb hajótragédiájában.
Ez is érdekelhet:
Kiemelt kép: depositphotos.com
