Megtalálhatták a Mars egykori partvonalait
A kínai Csurong marsjáró adatai tovább erősítik azt az elképzelést, hogy a vörös bolygón egykor hatalmas óceánok léteztek. A rover egy éven át vizsgálta a Mars felszínét, miközben radaros letapogatással tárta fel a felszín alatti rétegeket. A kutatók olyan természetes szerkezeteket azonosítottak, amelyek partvonalakra emlékeztetnek, és az egykori tengerek, óceánok létezésére utalhatnak.
A Universe Today beszámolója szerint a rover radarja 80 méteres mélységig vizsgálta a felszín alatti rétegeket, és olyan vastag üledékes képződményeket talált, amelyek hasonlítanak a földi tengerparti lerakódásokhoz. Ezek a képződmények nagy valószínűséggel akkor alakultak ki, amikor a vízmozgás az üledéket folyamatosan rétegezte a part mentén. Ha ez igaznak bizonyul, akkor még részletesebb képet kaphatunk a Mars múltjáról és az akkori víz borította területekről.
A Csurong leszállóhelye, az Utopia Planitia déli része a bolygó egyik legnagyobb becsapódási medencéje, amelyről régóta feltételezik, hogy egykor óceánt rejtett magában. Hai Liu, a Tienven–1 küldetés vezető kutatója szerint „az Utopia Planitia tanulmányozása egyedülálló lehetőséget nyújt annak vizsgálatára, hogy valóban léteztek-e hatalmas víztömegek a Mars északi síkságain, és hogyan alakult a bolygó klímája az évmilliók során”.

Valahogy így nézhetett ki a Mars 4 milliárd évvel ezelőtt. Illusztráció: European Southern Observatory / M. Kornmesser
A kutatók kezdetben más magyarázatokat is megvizsgáltak. Felmerült, hogy az azonosított képződmények lávaáramlások vagy homokdűnék lehetnek, ám azok alakja és elrendeződése ezt nem támasztotta alá. Michael Manga, a Berkeley Egyetem professzora elmondta, hogy „ezek a struktúrák nem hasonlítanak dűnékre, nem tűnnek becsapódási krátereknek, és nem hasonlítanak lávafolyásokra sem. Ekkor kezdtünk el az óceánok lehetőségén gondolkodni”.
A kutatás egy másik fontos következtetése, hogy a marsi óceánok nem voltak jégbe fagyva, hanem végig folyékonyak maradtak. Manga szerint „ahhoz, hogy hullámok apró fodrozódásokat hozzanak létre, nyílt vízfelületre van szükség. Most pedig nem csak kis hullámokról beszélünk, hanem egy teljes partvidékről”. Ez arra utal, hogy a Mars egykor sokkal melegebb bolygó lehetett, ahol folyók is hordták hordalékukat és üledéküket az egykori partvonalakra. Ha valóban léteztek ilyen óceánok, azok akár a földi tengerekhez hasonlóan alkalmasak lehettek az élet számára. Benjamin Cardenas, a Penn State Egyetem geotudományi professzora elmagyarázta, hogy „a partvonalak különösen izgalmasak a múltbeli élet nyomainak keresésére. A Földön is úgy gondoljuk, hogy az élet első formái sekélyvízi környezetben, a levegő és víz találkozásánál alakultak ki.”
Már az 1970-es években, a Viking-szondák felvételein is felfedeztek olyan formációkat, amelyek folyókra és partvidékekre emlékeztettek. Azóta több más küldetés is hasonló eredményeket hozott, és a legújabb műholdas megfigyelések árvíz sújtotta területeket is azonosítottak. A víz eltűnésének fő oka viszont a bolygó vékony légköre, amely miatt az elillant az űrbe, és a felszín alá szivárgott, ahol jég formájában konzerválódott. Másik része pedig ásványi anyagokkal lépett reakcióba, új kőzeteket hozva létre.
A kutatók már korábban is észrevették, hogy a marsi partvonalak szokatlanul szabálytalanok. 2007-ben Manga és csapata egy elmélettel állt elő, mely szerint a partvonalak formája a bolygó forgástengelyének változásai miatt torzult el. A Mars egyik legnagyobb vulkanikus területe, a Tharsis-régió ugyanis 4 milliárd évvel ezelőtt akkora kitöréseket produkált, amelyek befolyásolták a bolygó forgását. Manga szerint a Mars forgástengelyének elmozdulása miatt a felszín deformálódott, vagyis ami egykor sík terület volt, az mára már nem az.
Ha az eredmények helytállóak, a Csurong által azonosított partvonalak egyértelmű bizonyítékot szolgáltatnak az óceánok utolsó időszakára a Marson. A kutatók szerint ezek a víztömegek több tízmillió éven keresztül fennmaradhattak, mielőtt az éghajlat végleg kiszáradt. Cardenas szerint „a partvonalakkal kapcsolatban általában az a legnehezebb, hogy nem tudjuk, hogy a Mars több mint 3,5 milliárd éve zajló eróziója mennyire torzította el vagy tüntette el őket teljesen. Ez az eset azonban kivételt képez. Ezek a képződmények érintetlenek maradtak”.
Érdemes elolvasni:
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Mi történne, ha a Föld kétszer gyorsabban forogna?
Elképesztő felfedezés: 3000 éves egyiptomi aranyvárost találtak a régészek – FOTÓK
Az ukránok szerint gyorsan fegyverszünetet lehet kötni az oroszokkal, békét viszont nem
Az online kaszinók és a fiatalok Magyarországon: Lehetőségek a jövőre nézve
Az orosz hadsereg már a szamarakat és a tevéket is beveti az ellátáshiány leküzdésére
A szép akasztott, vagyis Andrássy Gyula gróf, aki túlélte saját ‘kivégzését’, és megkoronázta ‘hóhérját’