7 ezer új mikrobát azonosítottak a Föld legmélyebb pontján

A Mariana-árok, a világ legmélyebb pontja több ezer, eddig sosem látott mikrobafajnak ad otthont. Ezek a mikroorganizmusok teljesen különböznek a felszínen élőktől, mivel tökéletesen alkalmazkodtak a rendkívül magas nyomáshoz, a hideghez és a tápanyaghiányhoz.

A Mariana-árok legmélyebb pontja, a Challenger Deep 10 984 méteres mélységben található. Ezt az óceáni árkot egy drámai geológiai folyamat, a szubdukció hozta létre – aminek során a Csendes-óceáni lemez a kisebb Mariana-lemez alá csúszott. Ez az ütközés kényszerítette a tengerfeneket lefelé, kialakítva az óceán legmélyebb részét. Don Walsh és Jacques Piccard voltak az első emberek, akik 1960-ban elérték, és a mai napig mindössze 22 ember járt ott, köztük a legújabb tanulmányban részt vevő három kínai kutató.

A Mariana-árok. Illusztráció: Wikimedia Commons (CC BY-SA 4.0)

Az IFLScience szerint még 2021-ben kínai tudósok a Fentoucsö nevű mélytengeri tengeralattjáróval értek le a Csendes-óceán nyugati részén található Mariana-árok mélyére. Több mint 33 merülés során több ezer üledék-, tengervíz- és nagyobb organizmusmintát gyűjtöttek 6000 és 10 900 méter közötti mélységből. A csapat most közzétette eredményeit, amely a hadális zóna ökoszisztémájának első rendszerezett áttekintése. Munkájuk során több mint 7 ezer mikrobafajt azonosítottak, melyek közel 90 százalékát korábban még sosem dokumentálták.

Emellett pedig nem csak mikroszkopikus organizmusokat találtak. A kutatók 662 felemáslábú rákot is megvizsgálták, melyek oldalirányban mozognak a mélytengeri árkok között, remek példaként arra, hogyan közlekednek a gerinctelenek az óceán fenekén. Ezenkívül találtak a csigahalakat is, melyek a valaha talált legmélyebben élő halak rekordját tartják, ugyanis alkalmazkodtak a hatalmas mélységekhez, ahol kevés más hal képes túlélni.

A mikrobák genetikai elemzése lenyűgöző nyomokat szolgáltatott arra vonatkozóan, hogyan élik túl ezek a szervezetek az ilyen extrém körülményeket. Néhány mikrobának kisebb, hatékonyabb genomja van, mely segíti őket a specializálódásban és a boldogulásban a rendkívüli nyomás alatt. Ezt figyelték meg a Mariana-árok alján domináns mikrobákban, mely hasonló a korábban vizsgált mélytengeri baktériumokhoz. Ezzel szemben más mikrobáknak nagyobb, rugalmasabb genomja van, mely lehetővé teszi számukra a túlélést a változó körülményekhez való alkalmazkodással.

A csapat szerint „a hadális zóna mikroorganizmusainak génjei sokfélesége arra utal, hogy még rengeteg potenciál van bennük”.

Érdemes elolvasni:

• Gyapjas egereket hoztak létre, a végső cél a mamutok feltámasztása
• Félmilliárd év kellhetett, mire lakhatóvá váltak az óceánok
• Óriási megafauna még együtt élt emberrel mindössze 3 500 évvel ezelőtt