Magyar kutatók fontos lépést tettek a neurológiai betegségek kutatásában
Fontos sejtcsoportokat határoztak meg az emberi hippokampusz különböző rétegeiben a HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (KOKI) kutatói. Eredményeik olyan betegségek kutatásában bírhatnak nagy jelentőséggel, mint a skizofrénia, az epilepszia és az Alzheimer-kór.
A hippokampusz egy ősi agykérgi terület, amely kulcsszerepet játszik a tanulásban és az emlékezésben. Fő funkciója a tudatosan hozzáférhető, jellemzően nyelvi formába önthető, felidézhető emlékek elraktározása és előhívása – olvasható a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat csütörtöki közleményében. A hippokampusz működésének mélyebb megértéséhez azonban olyan számítógépes modellekre van szükség, melyek pontos mennyiségi adatokon alapulnak, például a különböző sejtcsoportok sejtjeinek a számán és azok kapcsolati hálózatán, azaz szinapszisain.

A magyar HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet szakértői fontos lépést tettek a neurológiai betegségek kutatásában. Illusztráció. Kiemelt kép: depositphotos.com
Míg a rágcsálók hippokampuszának neuronális összetételéről és szinaptikus felépítéséről már számos számszerű adat áll rendelkezésre, az emberi hippokampuszra vonatkozó hasonló ismeretek továbbra is hiányosak – tették hozzá. Ennek oka, hogy a vizsgálathoz olyan agyi mintákra van szükség, amelyek jól vannak tartósítva, és amelyeket a halál beállta után legfeljebb 3,5 órával gyűjtöttek be. Ilyen mintákat azonban nagyon nehéz beszerezni.
Fontos előrelépés a neurológiai betegségek kutatásában
A HUN-REN KOKI kutatócsoportja Nyiri Gábor vezetésével sztereológiai módszereket alkalmazva becsülte meg három fő gátló sejtcsoport teljes sejtszámát az emberi hippokampusz különböző rétegeiben. Emellett háromdimenziós elektronmikroszkópos vizsgálatok segítségével a hippokampuszban található összes gátló szinapszis számát is meghatározták.
A kutatók a vizsgálatokhoz szükséges kiváló minőségű mintákat a HUN-REN KOKI Humán Agyszövet Laboratóriumának, valamint a tatabányai Szent Borbála Kórház Patológiai Osztályának közreműködésével szerezték be – írták a közleményben. Ezek az eredmények fontos adatokat szolgáltatnak az emberi hippokampusz hálózatainak modellezéséhez és összetett szabályozási dinamikájának megértéséhez, ami pedig fontos ahhoz, hogy megértsék a hippokampusz működését.
Mindezek pedig olyan betegségek kutatásában nyújthatnak nagy segítséget, mint a skizofrénia, az epilepszia vagy az Alzheimer-kór, mivel ezek mind összefüggésben állnak az interneuronok működési zavaraival. Mivel számos neurológiai és pszichiátriai rendellenesség is az itt található gátló idegsejt csoportokhoz köthető, ezért e rendellenességek hatékonyabb terápiáinak kidolgozásához szükséges a hippokampusz működésének jobb megértése is.
A HUN-REN KOKI kutatóinak tanulmánya a Journal of Neuroscience című szaklap márciusi számának címlapjára került.
Érdemes elolvasni:
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Megtalálták a legősibb emberi maradványokat Európában
Majdnem 100 éve fedezték fel ezt a blazárt, most mégsem tudják egy kategóriába sem besorolni
A szakértők szerint Trumpnak csak egy lehetősége maradt, hogy nyomást gyakoroljon Oroszországra
Hamarosan folytatódik Magyarország legnagyobb autópálya-felújítása
Beszédért felelős gént ültettek egerekbe, a kutatókat pedig meglepte az eredmény
Újra autómentes lesz a gyalogosok kedvelt budapesti sétánya