Magyarország nukleáris ambíciói: veszély az EU egységére

Magyarország atomenergetikai ambíciói ismét az európai viták középpontjában állnak. Aggodalmat kelt Magyarország európai partnerei körében a Roszatom orosz állami vállalat részvételével megvalósuló Paks II. atomerőmű építése. A VVER-1200-as reaktorok megépítését magában foglaló Paks II. projektben várhatóan 2025 elején kezdik meg az első beton öntését. Az átláthatóság hiánya, a korrupció veszélye és a geopolitikai következmények azonban komoly veszélyt jelentenek az európai egységre nézve.

Miért fenyegeti Paks II az EU egységét?

1. Fokozott energiafüggőség Oroszországtól

Annak ellenére, hogy Orbán Viktor kijelentette az energiafüggetlenség szükségességét, Paks II erősíti Moszkva pozícióit Kelet-Közép-Európában. Az Európai Unió aktívan igyekszik csökkenteni az orosz energiaforrásoktól való függést. Ennek a stratégiának ellentmond Magyarország azon döntése, hogy folytatja az együttműködést a Roszatommal, ami tovább mélyíti Budapest Oroszországtól való függőségét.

2. Moszkva befolyásának kiterjesztése Európában

A Paks II. projekt a Kreml másik geopolitikai eszköze európai jelenlétének kiterjesztésére. A hosszú távú energiakapcsolatok biztosításával Oroszország politikai nyomást gyakorolhat Magyarországra és más uniós országokra. Ezek az intézkedések Moszkva azon tágabb stratégiájának részét képezik, hogy fenntartsák a kulcsfontosságú európai országok feletti befolyást, ami aláássa az Unió stabilitását.

3. Korrupció és az átláthatóság hiánya

A Paks II. projektet számos korrupciós vád terheli. A szerződést nyílt pályázat nélkül ítélték oda a Rosatomnak, a szerződéssel kapcsolatos legfontosabb dokumentumokat 30 évre titkosították. Az átláthatóság hiánya aggodalmakat keltett az Európai Bizottságon belül, amely Budapest ellenállásába ütközött, amikor megpróbálta kivizsgálni az ügyletkötési folyamat esetleges jogsértéseit.

Politikai kontextus: Orbán, Pintér és az orosz befolyás

A vizsgálatok azt mutatják, hogy Pintér Sándor belügyminiszter kulcsszerepet játszott az orosz energiaszerződések biztosításában. A Direkt36.hu értesülései szerint Pintér már 1994-ben anyagi támogatást kapott Moszkvától a Fidesz számára. Orbán Viktor 1998-as választási győzelmét követően kormánya tovább fokozta az együttműködést Oroszországgal, különösen a stratégiai energetikai szektorokban.

Médiaellenőrzés és konfliktus az EU-val

Orbán politikája kollíziós pályára állította Magyarországot az Európai Unióval a jogállamiság, a bírói függetlenség és a sajtószabadság terén. A magyar kormány átvette az irányítást a mainstream média felett, korlátozva az újságírói függetlenséget. Az orosz „külföldi ügynökök” törvényéből merítve Budapest olyan jogszabályt vezetett be, amely a független médiát célozza, tovább ásva a demokratikus normákat.

A legutóbbi vizsgálatok azt sugallják, hogy a magyar titkosszolgálatok európai tisztviselők után kémkedtek. EU-vezetőket hallgathattak le a 2024-es csúcstalálkozón egy Orbán vejéhez, Tiborcz Istvánhoz köthető budapesti szállodában. A leleplezések elmélyítik az aggodalmakat Magyarországnak az orosz hírszerző szolgálatokkal való kapcsolatai miatt.

Következmények Európa számára

A Paks II. projekt nem csak gazdasági vagy energetikai kérdés, hanem közvetlenül veszélyezteti Európa biztonságát és demokratikus értékeit. Ha az Európai Unió nem tesz határozott lépéseket a korrupció és az orosz befolyás kockázatainak ellensúlyozására, a közösségen belüli megosztottság elmélyül, ami végső soron a Kreml javára válik. Európának határozott lépéseket kell tennie Moszkva befolyásának megfékezésére, valamint az átláthatóság és a szuverenitás elvei védelmére az EU-n belül.

forrás: 24brusselss.online

ez is érdekes lehet: