Több mint 2 ezer éves bilincseket találtak egy egyiptomi bányában

Jelentős felfedezés történt az egyiptomi régészetben, amely az ókori egyiptomi aranybányászat körülményeit és viszontagságait mutatja be.

Két vasbilincs került elő az ország északi részén található Ghozza aranybányájában, amelyek a Ptolemaida korban, körülbelül i.e. 250-200 között működött. Ezek a bilincsek az egyik legrégebbi ilyen leletet képezik a Földközi-tenger térségében, írja a Live Science.

A Ptolemaida-dinasztia, amely Nagy Sándor hódítása után tette rá kezét Egyiptomra, számos új bányát nyitott meg. Ezek között volt Ghozza is, a legészakibb aranybánya volt az országban. A bányászat fellendülése I. Ptolemaiosz hadjáratainak finanszírozásához volt szükséges, valamint az alexandriai építkezésekhez és más, a birodalom hatalmát és gazdagságát szimbolizáló projektekhez.

A Ghozza bányakomplexum egy teljes várost foglalt magában, amelyben lakóterületek, utcák és még fürdők voltak. A bányászok mindennapi életéről számos kerámiatöredék árulkodik, amelyekre feljegyzéseket írtak. Néhányuk fizetést kapott munkájáért, amely magában foglalta a természetes ércek manuális feldolgozását őrlőkövek segítségével.

A felfedezett bilincsek azonban arra utalnak, hogy nem minden bányász volt ott szabad akaratából. Ezeket egy régi raktárépületben találták meg, és hasonlítanak azokra a bilincsekre, amelyeket a görögországi Laurion ezüstbányáiban használtak. Ez arra utal, hogy a görögök hozták magukkal a bányamérnökség technikai ismereteit Egyiptomba a Ptolemaida korban.

Az egyik megtalált bilincs. Fotó: Bérangère Redon / French Archaeological Mission at the Eastern Desert; Antiquity Publications Ltd.

A bilincsek felfedezése megdöbbentő bepillantást nyújt a bányászok életébe. Bár a Ghozza bányásztelepülésen nem voltak őrzött szállások, ami arra utalt volna, hogy a munkások nagyrészt szabadok voltak, a bilincsek jelenléte azt bizonyítja, hogy legalább néhányuk kényszermunkát végzett. A bilincsek súlya és korlátozó hatása miatt a bányászok mozgása lassú és fárasztó lehetett, különösen a felszíni munkák során.

Az IFLScience beszámolója szerint a Ptolemaida-korban az aranybányászat fontos szerepet játszott a birodalom gazdaságában. Az aranyat nemcsak a hadjáratok finanszírozására, hanem az alexandriai építkezésekhez és a különböző vallási és kulturális projektekhez is felhasználták. A Ptolemaida dinasztia idején Alexandria a Földközi-tenger térségének egyik legfontosabb kulturális és gazdasági központjává vált, és az aranybányászat kulcsszerepet játszott ebben a fejlődésben.

Az ókori egyiptomi aranybányászat története azonban nemcsak a gazdagságról és a hatalomról szól, hanem azokról az emberekről is, akik ezt a gazdagságot teremtették. A Ghozza bányában talált bilincsek az egyik legszembetűnőbb bizonyítéka annak, hogy a Ptolemaida-korszakban milyen áron épült fel Egyiptom gazdagsága. Ezek a bilincsek emlékeztetnek bennünket arra, hogy a történelem során a hatalom és a gazdagság gyakran emberi szenvedésen alapult.

A Ptolemaida dinasztia idején a társadalmi és kulturális élet is jelentős változásokon ment keresztül. A görög és egyiptomi kultúra keveredése új művészeti és építészeti stílust hozott létre, amelyben a görög és egyiptomi elemek harmonikusan egyesültek. Ennek egyik legszebb példája Alexandria városa, amely a Földközi-tenger térségének egyik legfontosabb kulturális központjává vált.

A Ptolemaida korban a vallási élet is fontos szerepet játszott. A Ptolemaid-dinasztia tagjai tiszteletben tartották az egyiptomi vallási hagyományokat, és számos templomot építettek vagy újítottak fel. Ennek ellenére a görög kultúra domináns maradt a politikai és gazdasági életben, ami gyakran feszültségeket okozott az egyiptomi lakosság körében.

Összességében, a Ghozza bányában talált bilincsek fontos emlékeztetők arra, hogy az ókori egyiptomi aranybányászatban a gazdagság és a hatalom megszerzése emberi szenvedésen alapult. Ezek a bilincsek nemcsak a bányászok életébe engednek bepillantást, hanem arra is emlékeztetnek bennünket, hogy a történelem során a hatalom és a gazdagság gyakran emberi áron jött létre.

Érdemes elolvasni:

• Elképesztő felfedezés: 3000 éves egyiptomi aranyvárost találtak a régészek – FOTÓK
• A nemrég megtalált egyiptomi fáraó sírja közelében egy újabb, titokzatos sír rejtőzhet
• Szenzációs lelet: Felfedezték az első fáraói sírt Tutanhamon 1922-es megtalálása óta