A NASA roverje eldöntötte a marsi élet létezéséről szóló kérdést?

A NASA Curiosity roverje 2024. május 30-án egy váratlan felfedezést tett a Marson. A rover véletlenül áthajtott egy sziklán, amely kettétört, és amelyben olyan dolgok lapultak, amelyetek a kutatók sem sejtettek: sárga kénkristályok.

A rover 2023 októbere óta egy szulfátban gazdag területen járja a Marsot. Ashwin Vasavada, a Curiosity projekt tudósa elmondta, hogy a tiszta kénből készült kövek felfedezése olyan, mintha egy oázis a sivatagban. Vasavada szerint a bolygók felfedezését éppen az ilyen furcsa és váratlan dolgok teszik izgalmassá. A Curiosity által talált kristályok pedig új fejezetet nyitnak a kutatásban. A kutatók most meg akarják tudni, milyen tényezők hozták létre, és hogyan létezhet együtt más olyan lerakódásokkal, amelyek a bolygó vizes múltjáról tanúskodnak.

A szulfátok nem számítanak újdonságnak a Marson, derül ki az Earth.com beszámolójából. Ezeket a sókat, amelyek a víz elpárolgásával képződnek, korábban is kimutatták már, de csak a kén alapú ásványok alkotóelemeként, a kén és más anyagok keverékeként. Most azonban tiszta, elemi kénről van szó, ami a maga nemében az első. Az elemi kén képződéséhez olyan speciális körülmények szükségesek, amelyekről korábban úgy gondolták, nem voltak jellemzőek erre a marsi helyszínre. Ezért a fényes, kénnel teli kövekkel borított terület felfedezése valóban csodálatra méltó.

A Curiosity a MArs felszínén. NASA/JPL-Caltech

A kén fontos elem az élet lehetőségeinek megértéséhez, mind a Földön, mind azon túl. Bizonyos mikroorganizmusok a Földön kénvegyületeket használnak energiaforrásként, így a jelenléte a Marson, még a korábbi küldetések során felfedezett formákban is, mindig kérdéseket vetett fel az ősi élőhelyekkel kapcsolatban. A víz az élethez elengedhetetlen összetevő, emellett befolyásolja a szulfátok képződését. A tiszta kén felfedezése azonban olyan speciális körülményekre utal, amelyek kibővíthetik a lehetséges forgatókönyveket a vörös bolygó múltbeli mikrobiális életére vonatkozóan.

A kénvegyületek információt szolgáltatnak a Mars potenciális hidrotermális rendszereiről, vulkáni tevékenységeiről vagy ősi tavaikról és tengereiről – olyan élőhelyekről, amelyek életet tarthattak fenn. Részt vesznek az energia előállításához szükséges kémiai reakciókban, ami a Földön a mélytengeri hidrotermális forrásokhoz hasonló extrém környezetben élő mikrobák számára egy túlélési mechanizmus.

A Curiosity több mint hét éve mászik az 5500 méter magas Sharp-hegyre, annak réteges képződményeit vizsgálva. Minden réteg a bolygó fejlődésének egy különálló szakaszát képviseli, bepillantást engedve az ősi folyóhálózatokba, tavak üledékeibe és a változó éghajlatokba. Az adatok azt mutatják, hogy különböző típusú ásványok, köztük szulfátok is megjelennek ezekben a rétegekben, ami a párolgás és a kémiai átalakulás ciklusaira utal, amelyek valószínűleg  akkor mentek végbe, amikor több víz volt jelen a bolygón.

A Curiosity most a nemrégiben felfedezett kénmező közelében végez fúrásokat. A kutatók remélik, hogy megtudják, hogy az elemi kén olyan vegyületek mellett helyezkedik-e el, amelyek feltárhatják a Mars kémiai történetét. A talajban lévő összetevők azonosítása fényt deríthet a korábbi hidrotermális folyamatokra, környezeti feltételekre, vagy akár a mikrobiális élet halvány lehetőségére.

Minden új felfedezés egy lépéssel közelebb visz minket a marsi történelem megértéséhez, és ahhoz, hogy a bolygón valaha is voltak-e az élet számára kedvező feltételek. Egyetlen felfedezés sem erősíti meg az ősi élet létezését a Marson, viszont minden minta bővíti a képet arról, hogy mi történhetett ezen a szomszédos világon.

Érdemes elolvasni:

• Lenyűgöző kozmikus tornádót kaptak lencsevégre a csillagászok
• Új elmélet magyarázza meg a Merkúr születését
• Kutatóknak sikerült lemérniük a kvantum-összefonódás sebességét