Magyar űrtörvény? Nagy célokat tűztek ki a hazai fejlesztők
Már készítik elő az új magyar űrtörvényt, de számos más célt is kitűztek a következő évekre. Már csak az a kérdés, mennyi valósul meg.
Megkezdtük Magyarország űrtörvényének előkészítését, amely a Nemzeti Űrügynökség létrehozásával együtt a minisztérium kiemelt feladata – jelentette be Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter hétfőn a martonvásári REMTECH Űrtechnológiai Központ bokrétaünnepségén, amiről az MTI számolt be.
Hozzátette, hogy folyamatos figyelemmel kísérik a készülő európai uniós űrtörvény előkészületeit, amely nagyban befolyásolja a nemzeti űrtörvény tartalmát is. A tárcavezető megjegyezte, hogy a 2021-ben elfogadott első magyar űrstratégia megújításán is dolgoznak, hiszen az űripari trendek és a magyar űrszektor fejlődésének köszönhetően időszerűvé vált.
„A stratégia megfelelő tartalmának kialakítása érdekében uniós konzultációt indítottunk, jelenleg is folyamatban van a felmérés, amelynek célja megismerni a magyar ipari vállalatok helyzetét, kihívásait és szükségleteit, hogy az űripari létesítményeket felmérve minél hatékonyabban tudjuk erősíteni a magyar űripar versenyképességét, valamint megalapozzuk az új űrstratégia tartalmát is” – fogalmazott a miniszter.
Nagy Márton hangsúlyozta, hogy a REMTECH Űrtechnológiai Központ megépítése és ezzel a magyar műholdgyártási képesség erősödése nem csupán gazdasági, hanem biztonsági és szuverenitási kérdés is. Fontos célnak nevezte, hogy 2027 elején egy új magyar műhold álljon Föld körüli pályára.
Az űrtörvényen túl
Az évente felbocsátott műholdak száma 50 százalékkal nő, miközben az indítási költségek a tizedére csökkentek az elmúlt 20 évben, így az alacsonyabb költségek még több felbocsátást tesznek lehetővé.
„Az űr napról napra egyre fontosabb és kiemelkedőbb szerepet játszik a világunkban jelentkező kihívások kezelésében és mérséklésében, gondolok itt a természeti katasztrófákra való figyelmeztetéstől kezdve a telekommunikáció fejlődésén át a nemzetbiztonságot fenyegető tényezők gyorsabb felismeréséig” – mondta.
Szerinte Magyarország egyre inkább meghatározó szereplővé szeretne válni a világűr békés célú hasznosításában és kutatásában. Jelezte, hogy hazánk tíz éve tagja az Európai Űrügynökségnek, amellyel közösen a kormány 2025-ben összesen 3,5 millió euró értékben írt ki pályázatot. Kizárólag magyar cégek pályázhatnak, többek között a magyar kommunikációs műholdak és az alacsony technológiai szinten lévő projektek támogatására. A következő években a magyar vállalatok által lehívható összeg a jelenlegi adatok alapján 322 millió euró lesz.
Épül az infrastruktúra
Sárhegyi István, a REMRED Zrt. társalapítója és a 4iG Űr és Védelmi Technológiák Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy 2028 és 2032 között szeretnék üzembe helyezni távközlési műholdjukat, amely a Föld megfigyelését hat nagy felbontású kamerával és két radarral végezné. A kisműhold gyártása és tesztelése Martonvásáron történik majd nemzetközi együttműködésben. Elmondása szerint mára több mint 130 fős technikusi és űrmérnöki csapat dolgozik a műhold fejlesztésén, gyártásán és tesztelésén.
Zábori Balázs, a REMRED Zrt. technológiai igazgatója arról beszélt, hogy szuverén képességet teremtenek a műholdak építésével, miközben a világűr felfedezése és meghódítása új korszakot hozhat el. Szerinte, amely országok befektetnek az űriparba, azok a világűr vezető gazdasági hatalmai lesznek 50 év múlva, hiszen „a világűrben elképesztő szolgáltatások, erőforrások várnak bennünket”.
A tavaly májusi alapkőletételkor elhangzottak szerint a REMTECH névre keresztelt üzemegység 10 milliárd forintnál nagyobb beruházás lesz és legalább 85 magas hozzáadott értékű munkahelyet teremt. Az űrtechnológiai gyártóközpont négyezer négyzetméter alapterületű lesz, ebből 1500 a tisztatér, 650 a laborok, 750 pedig az irodák alapterülete. A komplexumban műholdak és a legkorszerűbb űrrendszerek tervezését, gyártását, illetve tesztelését végzik majd 2026-tól Európában egyedülálló moduláris technológiával, a maximális űreszköz gyártási kapacitás 400 kilogramm lesz.
Ez is érdekelhet:
