Leonardo da Vinci robotlovagjától valószínűleg eldobtad volna az agyad

Leonardo da Vinci, a reneszánsz polihisztor zsenije nemcsak a művészetben, hanem a tudományban és a mérnöki munkában is maradandót alkotott.

Az emberi anatómia iránti mély érdeklődése és a – az egyház által szigorúan tiltott, így titokban végzett – boncolások során szerzett tapasztalatai arra ösztönözték, hogy megpróbálja a természetben megfigyelt mechanikát gépekre alkalmazni. Így született meg a robotlovag ötlete, amely talán a történelem első működőképes humanoid robotjának terve volt.

A robotot Leonardo meg is építette, méghozzá Lodovico Sforza, gazdag pártfogójának szórakoztatására. A korabeli beszámolók szerint a szerkezet képes volt járni, leülni, felállni, sőt az állkapcsát és a sisakrostélyát is mozgatta. A fogaskerekekkel és karokkal működő robot valóságos szenzációt keltett a nemesi partikon. A robotlovagot 1495 körül építette, nem sokkal híres képe, Az utolsó vacsora megfestése előtt, írj az Open Culture.

Bár az eredeti robotlovag elveszett, da Vinci tervei nem merültek feledésbe. Az 1950-es években Carlo Pedretti, Leonardo szakértője bukkant rájuk, bár a tervek hiányosak voltak. 2002-ben Mark Rosheim amerikai robotszakértő a tervek alapján megépítette a robot egy módosított verzióját, amely bebizonyította, hogy a szerkezet valóban képes volt a feltételezett mozgásokra. Rosheim munkája során Leonardo anatómiai ábráit is felhasználta, és egy miniatürizált modellt a NASA-nak is leszállított, a Mars-kolonizációs tervekhez.

A Leonardo da Vinci által tervezett robot modellje. Fotó: Erik Möller/Wikimedia Commons

Érdekesség, hogy Rosheim később perbe keveredett a NASA-val, mert szerinte az űrhivatal jogosulatlanul használta fel a szabadalmait a Robonaut1 és Robonaut2 robotoknál. A Rakéta szerint a Robonaut2 jelenleg is a Nemzetközi Űrállomáson szolgál, ahol tesztplatformként funkcionál a következő generációs, zéró gravitációban működő robotok számára.

Leonardo da Vinci robotlovagja tehát nem csupán egy reneszánsz kuriózum, hanem a modern robotika előfutára is. A zseniális feltaláló elképzelései évszázadokkal megelőzték korát, és a mai napig inspirálják a mérnököket és a tudósokat. A robotlovag mellett Leonardo más találmányai is figyelemre méltóak, mint például az autó elődjének számító önjáró szekér vagy a repülési tanulmányok, amelyek a madarak repülését utánozó gépeket célozták meg.

Da Vinci munkássága rávilágít arra, hogy a művészet és a tudomány nem elválasztható egymástól. Az emberi test anatómiájának tanulmányozása és a gépek tervezése szorosan összefonódott munkája során. A robotlovag esetében is látható, hogy az emberi mozgás megértése és a mechanikai megoldások kombinációja hozott létre egy olyan csodát, amely a mai napig elbűvöli a világot.

A robotlovag története emlékeztet bennünket arra, hogy a történelem során számos olyan találmány született, amelyek a maguk idejében forradalmiak voltak, de elvesztek az idők folyamán. A robotlovag esetében azonban a tervek fennmaradása és a modern rekonstrukciók lehetővé tették, hogy újra felfedezzük, és megértsük, milyen hatással volt a későbbi technológiai fejlődésre.

Érdemes elolvasni:

Ha szeretnéd segíteni a HellóMagyar munkatársainak munkáját és a független újságírást,
itt tudod támogatni az oldalunkat