A tudósok szerint a Hold sötét zugaiban ott lapul az élet – de vajon mi vittük oda?

Egy új kutatás szerint a Hold fagyos, örök sötétségben lévő kráterei mikrobák „időkapszuláiként” működhetnek. Ha igaz, amit a tudósok sejtenek, akkor nemcsak az élet nyomaira lelhetünk, hanem saját múltbéli lábnyomainkra is – mikroszkopikus formában.

Élet a Holdon?

A Hold rejtett zugaiban talán élet lappang, legalábbis ezt sugallja egy friss kutatás, amelyet a 56. Hold- és Bolygótudományi Konferencián mutattak be és amelyről a Futurism is beszámolt. A tudósok szerint a Hold állandóan árnyékban lévő régiói, úgynevezett PSR-ek (permanensen árnyékos területek), akár mikrobiális életformáknak is otthont adhatnak, hiszen ezek a több milliárd éve sötétben lévő mélyedések nemcsak fagyott vizet őrizhetnek, de védelmet nyújthatnak a Nap halálos UV-sugárzásával szemben is. Ez a felfedezés nemcsak újabb titkot tár fel égi kísérőnkről, de alapjaiban változtathatja meg, hogyan gondolkodunk az életről az űrben.

Az árnyékos területek megőrizhetik az életet

A Hold sötét, állandóan árnyékban lévő területei a kutatók szerint ideális helyszínek lehetnek a mikrobiális élet „túlélőkamráiként”. Ezek a területek annyira hidegek és fénytelenek, hogy fagyasztóként működhetnek, megőrizve a mikrobák életképességét akár évtizedeken át. Bár ezek az organizmusok nem képesek növekedni vagy szaporodni ebben a környezetben, spóráik fennmaradhatnak – mondta Dr. John Moores bolygókutató, a tanulmány vezető szerzője. Ez különösen fontos, mivel az űrben az extrém hőmérséklet és az ultraibolya sugárzás általában gyorsan elpusztítja az életet.

Csupán földi szennyeződések?

A Hold felfedezésekor a földi mikrobákkal való szennyezés kockázata tudományos és etikai kérdéseket vet fel. Az égitest környezeti tisztaságának megőrzése létfontosságú, nemcsak a jövőbeli életkutatások, hanem a hiteles tudományos eredmények biztosítása érdekében is. A NASA Artemis programja például a déli pólusát célozza meg, ahol számos PSR található, köztük a Shackleton-kráter, amely potenciális leszállóhelyként szerepel a tervekben. Ha azonban az emberi jelenlétből származó mikrobák bekerülnek ezekbe a területekbe, az akár generációkra visszavetheti a Hold környezetének tiszta kutatását.

Forrás: Pixabay

Az is lehet, hogy már elkéstünk. Bár az esély alacsony, a kutatók nem zárják ki, hogy egyes PSR-ek már most is földi eredetű szennyeződések nyomait őrzik. Korábbi missziók során több űreszköz is becsapódott ezekbe a sötét régiókba, és bár ezek nagy sebességgel érkeztek, laboratóriumi szimulációk szerint egyes baktériumspórák túlélhetik az ilyen becsapódásokat. Ha ez igaz, a Hold felszínén rejtőző mikrobák már elkezdhették a terjedést – és velük együtt mi is egy nyomot hagytunk, talán örökre. Dr. John Moores a következőt nyilatkozta a Universe Today-nek:

Annak az esélye, hogy a PSR-ekben már van földi mikrobiális szennyeződés, alacsony, de nem nulla. Több űreszköz is becsapódott a PSR-ekben vagy azok közelében. Bár mindannyian nagy sebességgel tették ezt, mások korábbi kutatásai azt sugallták, hogy kis számú spóra túlélheti a regolitszerű anyagokba történő szimulált becsapódásokat. Ha bármilyen mikroba túlélte ezeket a becsapódásokat, akkor azok széles körben szétszóródhattak.

Ez is érdekelhet:

• Egyre távolodik a Hold a Földtől, hihetetlen következmények lehetnek
• Magyar űrtörvény? Nagy célokat tűztek ki a hazai fejlesztők
• A James Webb mérései alapján még az is lehet, hogy az univerzum egy fekete lyukban van