A szerbek szerint a NATO támadásai miatt ugrott meg a rákos megbetegedések száma

A Jugoszlávia elleni 1999-es NATO-légicsapások következtében az utóbbi 25 évben jelentősen megnőtt a rákos megbetegedések száma, állítják szerbiai orvosok.

A NATO 1999-es csapásának hatásai máig érezhetők

A NATO 1999. március 24-én indított légicsapás-sorozatot Jugoszlávia ellen. Az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének akkori 19 tagországa azt követően támadta meg a nyugat-balkáni országot, hogy kudarcba fulladtak a franciaországi Rambouillet-ben, valamint Párizsban folyó tárgyalások Koszovóval kapcsolatban. A támadással vetettek véget Slobodan Milosevic jugoszláv elnöknek a koszovói albánok ellen folytatott erőszakkampányának. A Szerbiából és Montenegróból álló országot 78 napig bombázták, a hadművelet legfőbb célja az volt, hogy elkerüljék a humanitárius katasztrófát Koszovóban, ahol a szerbek súlyos etnikai tisztogatást kezdtek a tartomány albán lakossága körében.

A veszteségek számokban

Így nézett ki Belgrád a NATO bombázása alatt. COBISS/Wikimedia

A támadások során a különböző becslések szerint Jugoszlávia-szerte összesen 1200-3500 civil, katona és rendőr halt meg, az ország gazdasága pedig mintegy 30 milliárd dolláros kárt szenvedett. Ugyanakkor körülbelül 25 ezer lakóépület semmisült, illetve rongálódott meg, 470 kilométernyi közút és 595 kilométer vasútvonal vált használhatatlanná, 14 repülőtér, 19 kórház, 69 iskola és 44 híd rongálódott meg vagy dőlt romba. A légitámadások által okozott anyagi kár nagyságát akkor körülbelül 100 milliárd dollárra becsülték.

Azóta kiderült, összesen 17 tonna szegényített uránlövedéket használt fel a NATO a támadások során. Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete elismerte, hogy használt szegényített uránt, azt azonban nem, hogy ezzel hozzájárult volna a daganatos betegségek számának a növekedéséhez.

“A szegényített urán az urándúsítás melléktermékeként jön létre. Nagy sűrűsége miatt ideális lövedékek anyagának. Radioaktív sugárzása ugyan nem jelentős, azonban erős mérgező hatása miatt alkalmazása etikai kérdéseket vet fel, mivel becsapódáskor a lövedék mérgező égésterméke nagy területen szóródik szét,”

közölte a szabadkai Pannon RTV a témával foglalkozó riportjában.

1999 óta megugrott a rákos megbetegedések száma Szerbiában

Ez pedig itt a vajdasági Újvidék 1999 március 24-én. COBISS/Wikimedia

Az orvosok megosztottak a kérdésben. Az Egészségügyi Világszervezet internetes oldalán a szegényített uránról azt írják: “arra a következtetésre jutottak (a vizsgálatot végző személyek), hogy nincs meggyőző bizonyíték a szegényített uránnak való kitettség és a klinikai kimenetelek között, beleértve a rák bármely típusát és a születési fejlődési rendellenességeket”. A szerbiai egészségügyi dolgozók azonban másként vélekednek, a hivatalos adatok szerint ugyanis 1999 óta megugrott a daganatos megbetegedések száma az országban.

Dusan Ristic, a Szerbiai Onkológiai és Radiológiai Intézet szakorvosa a szerbiai közszolgálati televízióban (RTS) arról beszélt, hogy tíz év alatt mintegy ötvenezer embernél fedeztek fel daganatos elváltozást. “Tudjuk, hogy 2001-ben a daganatos megbetegedésben szenvedők jegyzékében nagyjából 200 ezer páciens szerepelt. 2011-ben 250 ezer volt. Ez egy olyan trend, amilyet sehol máshol nem jegyeztek, és közvetlenül kapcsolatba hozható a bombázásokkal. A koszovói kollégáinktól tudjuk, hogy az ottani albán lakosság körében is nagy számban mutattak ki daganatos betegségeket,” magyarázta a szakorvos.

Fejlődik az orvostudomány, egyre kevesebben dohányoznak, mégis egyre több a tüdőrákos

Danica Grujicic korábbi egészségügyi miniszter szintén az RTS-en beszélt arról, hogy az orvostudomány fejlődése és a dohányosok számának csökkenése ellenére évről évre nő a tüdőrákos betegek száma, hiszen évente mintegy hétezer új beteget regisztrálnak. Emellett évente négyezerrel nő a mell- és vastagbélrákkal küzdők száma is. Mint mondta, nemcsak Szerbiában, hanem Horvátországban, Magyarországon és a többi környező országban is emelkedés tapasztalható.

“1999 áprilisa, sőt, 1999 tavasza egy regionális ökológiai katasztrófa volt,” fogalmazott a korábbi egészségügyi tárcavezető. “Nyilvántartásunk szerint megnőtt a férfiak sterilitása, megnőtt a különböző autoimmun megbetegedések, a patológiás terhességek száma és minden más. Bizonyos mentális zavarokat állapítottunk meg azoknál a gyerekeknél, akik abban az időben születtek, illetve azoknál a szülőknél, akik a negatív hatásoknak voltak kitéve. Ez egy csúf és embertelen kísérlet volt a térségben,” tette hozzá.

A mai napig keresnek 11 ezer embert

Az 1990-es évek délszláv háborúi során mintegy 40 ezer ember tűnt el az egykori Jugoszlávia területén, közülük körülbelül 11 ezer személyt még ma is keresnek, írja beszámolójában a Pannon RTV. A legtöbb eltűntet Bosznia-Hercegovinában tartják nyilván, ahol közel 8 ezer ember sorsa ismeretlen, de jelentős számú eltűntet keresnek Koszovóban, Horvátországban, Macedóniában, Szerbiában és Montenegróban is. A nemzetközi közösség, köztük a német és brit kormány támogatásával, adatbázisokat hozott létre az eltűntek felkutatásának elősegítésére. A térség országai 2014-ben megállapodtak abban, hogy közösen dolgoznak az eltűnt személyek felkutatásán, de számos sírhely még mindig feltáratlan maradt.

Érdemes elolvasni:

• Megvan, mikor készül el a Budapest-Belgrád vasútvonal magyar szakasza
• Határátkelőhely óriásfejlesztés: az M5 mellett az M6-on is könnyen meg lehet majd közelíteni Szerbiát
• Ez történne veled, ha csobbannál egy nukleáris reaktor pihentető medencéjében