Mi történne, ha az éjszakai égbolt egyik legfényesebb csillaga körül keringene a bolygónk?

A Betelgeuze egyike az égbolt tíz legfényesebb csillagának, és tiszta éjszakákon könnyen kivehető a vöröses árnyalata.

De bár nagyobb és fényesebb, mint a Nap, megfelelő helyettese lenne a Betelgeuze anyacsillagunknak? Mi lenne, ha a Föld a vörös szuperóriás körül keringene? Nos, ez az objektum azért látható olyan tisztán még 640 fényév távolságból is, mert valójában 12-20-szor nagyobb tömegű, mint a Nap, és jóval nagyobb, emellett pedig 100 ezerszer fényesebb.

Furcsa módon, mérete ellenére a Betelgeuze felszíne valójában nem olyan forró, mint a mi Napé. A csillagok színe a legárulkodóbb jel a hőmérsékletükről. Ha vörösek, akkor hidegebbek, a Betelgeuze felszíne körülbelül 3600-3800 Kelvin-fokos. A kék csillagok a legforróbbak, felszíni hőmérsékletük meghaladja a 30 ezer Kelvint. Az egyik leggyakoribb, sárga csoportba tartozik a Nap is, amelynek felszíne 6000 Kelvin-fokos. Emellett vannak azonban egészen különleges példányok is, mint az, amelyik a Mérleg csillagkép csúcsán tanyázik, és az első olyan csillag lehet a mérések alapján, amelyik zöld színben pompázik.

Tehát a Betelgeuze jócskán túlragyogja a Napot, de mivel hidegebb, segíthetne megoldani a globális felmelegedést? A What If cikke boncolgatta a helyzetet, és a rövid válasz az, hogy nem. Legalábbis számunkra kedvező módon nem.

A probléma a csillag mérete

Képernyőfotó: Astrum/YouTube

Fontos tudni, hogy a Betelgeuze nem csak egy kicsit nagyobb, mint a mi Nap, hanem annak 900-szorosa. A monstrum a szuperóriások kategóriájába tartozik, amelyek a legnagyobb csillagok az univerzumunkban, így nem nehéz elképzelni, mi történne, ha a Naprendszer közepébe kerülne. Először is a Merkúr, a Vénusz, a Föld és a Mars is azonnal megsemmisülne. A Betelgeuze olyan nagy, hogy ha a Nap helyébe lépne, azonnal elnyelné a belső bolygókat, de a becslések alapján talán még a Szaturnusz sem lenne tőle biztonságban.

Ráadásul, mivel egy pulzáló változócsillagról van szó, a Betelgeuze átmérője folyamatosan ingadozik, tehát még a felszínén túlra is “elérhet a keze”. Emellett folyamatosan veszít tömegéből, és hatalmas gázfelhőket bocsát ki. Ha a Betelgeuze a mi Napunk helyzetében lenne, ez a kibocsátott anyag egészen a Neptunuszig jutna. Ezzel azonban nagyon hamar lezárulna a kérdés, ezért tegyük fel, hogy a Föld tisztes távolságban kering tőle, és közben elegendő hőt és fényt biztosít számunkra, ahogy a Nap is teszi.

Bizonyos feltételekkel akár túl is élnénk, hacsak épp fel nem robban

Az Orion csillagkép. A fényes, sárga pont a Betelgeuze. E. Slawik/NOIRLab/NSF/AURA/M. Zamani

Ha sikerülne biztonságos távolságban maradni, normális életet élnénk, majd az első születésnapunk előtt meghalnánk, ugyanis több mint 300 évbe telne, amíg a bolygónk megkerüli a hatalmas objektumot. Amikor legközelebb felnézünk az égboltra, örüljünk, hogy biztonságos távolságból figyelhetjük, főleg azért, mert az előrejelzések szerint hamarosan felrobbanhat. Sőt, lehet, hogy már meg is történt, mivel 640 évig tartana, míg a robbanás fénye eljut hozzánk. De akár holnap, akár 100 ezer év múlva látjuk, az emberiség történetének legfényesebb szupernóvája lesz, amely még a teliholdnál is erősebb lehet.

Az alábbi videó elmeséli, hogy az óriási csillagról először azt hitték a kutatók a Doppler-jelenség alapján, hogy szélsőségesen gyorsan forog. Egy ekkora méretű objektum esetében azonban nem lehetséges, hogy a csillagászok által becsült sebességgel forogjon, a későbbi vizsgálatok pedig igazolták, hogy nem ez a helyzet, hanem a felszíne hihetetlenül instabil.

Érdemes elolvasni:

• Elképesztő felfedezés: a Mars egykor idegen létformák otthona lehetett
• Április 25-én visszamosolyog rád a Hold, a Szaturnusz és a Vénusz együttállása
• Megtudhatjuk végre, hogy a Földön hogyan jött létre az élet – állítják szakértők