Ősi sötét praktikák: Görög átoktáblák Athén sírjai között

Egy nemrégiben napvilágra került régészeti felfedezés a görögországi Kerameikosban, Athén egykori temetkezési helyén rávilágított: az ókori görögök tudatosan használták az átkozás művészetét, hogy ellenségeik életét – vagy akár halál utáni sorsát – megkeserítsék.

A Német Régészeti Intézet kutatócsoportja épp egy ókori görög fürdő vízellátó rendszerét vizsgálta, amikor egy 11 méter mély, 2500 éves kútban nemcsak agyagkorsókra és főzőedényekre, hanem több tucat vékony ólomtáblákra is bukkantak. Ezekre a táblákra apró betűkkel vésett szövegek kerültek, amelyek célja az volt, hogy az alvilág istenei végrehajtsák az átkot kiszóró bosszúját. Az átkok különlegessége, hogy a megrendelő személyét sosem tüntették fel – csak a célpontét.

„Az átkot rendelő személyt soha nem említik név szerint, csak azt, akire az átok irányul.”

– Dr. Jutta Stroszeck, a kerameikoszi ásatás vezetője

Szigorú rituálé

Ciprusról fennmaradt ősi feljegyzések alapján az átok feljegyzését általában egy szakavatott személy végezte, akinek természetfeletti képességeket tulajdonítottak. A táblákat nem véletlenszerűen helyezték el: a kút mélye, a sírok környezete vagy más “átjárók” a világok között különleges helyszínnek számítottak. Az volt a hitük, hogy a frissen elhunytak – mivel korán távoztak – közvetítőként működhetnek a túlvilág és az emberek világa között, kézbesítve az istenekhez az átkok üzenetét.

Ókori görög átoktábla ólomból. Forrás: Wikimedia Commons

A régészek szerint a Kerameikosz környékén feltárt több mint 6000 sírhely közül sok közelében találtak hasonló átkozó táblákat. A digitális képalkotó technológia segítségével sikerült értelmezni a vékony, sokszor alig olvasható véseteket. Kiderült, hogy az átkok meglehetősen céltudatosak voltak.

A görögök különböző okoból kívántak átkot valakire:

• Jogvitákban: az ellenfelek nyelvét vagy kezét átkozva akarták gyengíteni a tárgyalási vagy perbeli pozíciójukat.
• Üzleti érdekből: fémműveseket, bankárokat, prostituáltakat vagy kerítőket sújtottak, hogy riválisaik sikertelenek legyenek.
• Sportversenyeken: az atlétikai siker érdekében vetélytársakat próbáltak hátráltatni.

A táblákat gyakran használták szerelmi varázslatokhoz is, ilyenkor nem temetőbe vagy kútba helyezték őket, hanem a kiszemelt személy otthonába rejtették. Előfordult, hogy találtak mellettük apró bábukat vagy figurákat is, amelyek az átok célpontját jelképezték. Ilyenkor az átok megerősítése érdekében a táblákat személyes tárgyakkal egészítették ki. Ez különösen a szerelmi varázslatoknál volt fontos, ahol például a vágyott személy hajtincsét használták fel az átok hatásának megerősítésére.

A görög társadalomban általános hit volt, hogy mágia segítségével irányítani lehet a természet erőit. Ez a gyakorlat a társadalom minden rétegében elterjedt volt, függetlenül az emberek anyagi helyzetétől vagy társadalmi státuszától.

Az átkozás rituáléja tehát sokkal több volt, mint bosszú vagy harag kifejezése: a mágia, a vallás és a mindennapi élet összefonódott. A kerameikoszi átoktáblák kézzelfogható emlékei annak, hogyan próbálta az ókori ember a halálon túl is befolyásolni a sorsot és az istenek döntéseit.

Ez is érdekelhet:

• 4 ezer éve élt herceg sírját találták meg Egyiptomban, és igencsak meglepte a régészeket
• Mózes létezését bizonyíthatja a 4000 éves egyiptomi papirusz!
• A bibliai Édenkertet teljesen máshol találhatták meg, mint ahol eddig keresték