A tatárjárás és a mongolok könyörtelenségének új bizonyítékaira bukkantak Bugacon
Az 1241-42-es tatárjárás pusztításának újabb bizonyítékaira leltek a régészek a bugaci Aranymonostornál folyó ásatások során – közölte a Kecskeméti Katona József Múzeum igazgatója az MTI-vel.
Rosta Szabolcs – aki a feltárás régészeti vezetője is egyben – elmondta, hogy az Árpád-kori Pétermonostora területén az elmúlt hetekben hat, 14 és 18 év közötti fiatal maradványait találták meg, akik feltehetően a mongolok támadásának estek áldozatául a tatárjárás idején.
Kiemelte, hogy a mostani ásatás eredményei csak megerősítették, amit a régészek már eddig is sejtettek, hogy a mongolok nyílt színi csatában ütköztek meg az itt élőkkel.
A férfiak a csatamezőn estek el, majd a harcosok tömegesen végezték ki a nőket és a gyerekeket, utána pedig kialakítottak itt egy átmeneti hadtestet, egy mongol egységet.
A régész szerint a leletek azt is bizonyítják, hogy a korábbi elképzelésekkel ellentétben a mongolok nem érezték annyira biztonságban itt magukat, ezért is húzódtak be az erődített monostorba, ahonnan szemmel tartották a környéket.
Elmondta, hogy egyelőre egy nagyjából 60-70 méteres szakaszt tártak fel az összetett védelmi árokrendszerből, ami a feltételezések szerint akár 500 méteres is lehet. Ezekkel a föld- és fasáncokkal erősítették meg az amúgy is erős monostor és bazilika hatalmas kőépületeit.
A néhány éve feltárt, sorba ültetett vagy guggolva kivégzett, akár alig pár éves gyermekek maradványai is arra utaltak, ami most is beigazolódott, hogy a tatárjárás során teljesen elfoglalták az egykori települést.
A holtesteket a fertőzés veszélye miatt sok esetben a foglyaikkal, a keresztény magyarokkal és szlávokkal épp, hogy csak elkapartatták.
A mongol hadtest birtokba vette és be is rendezkedett a monostorban. Ennek egyértelmű nyoma a megtalált “állatcsont-szőnyeg” is, ami sok ezer állat maradványa.
Az archeozoológiai – régészeti állattani – jelentés rámutatott, hogy fiatal és idős, házi- és vadállatok maradványai egyaránt megtalálhatók az árokban, ami arra világít rá, hogy nem egy békeidőben történt mészárszéki feldolgozásról volt szó, hanem egy átmeneti jellegű ellátásról.
Gyorsan kellett nagy népességet, ez esetben egy hadsereget etetni – tette hozzá.
A mostani feltárás nyomán Magyarországon elsőként azonosították a kecskeméti régészek azt, hogy egy mongol hadtest itt töltötte 1241 telét, rátelepülve az elfoglalt infrastruktúrára.
A bugaci monostor a Homokhátság szakrális, gazdasági és kereskedelmi központja volt egykor. A település határában feltárt Árpád-kori Pétermonostorán 2010 óta folyamatosan zajlik a feltárás.
Eddig 26, a tatárok által legyilkolt gyermek és nő rendellenes pózban elhelyezett holttestére bukkantak a szakemberek. Ugyanakkor hatalmas mennyiségű leletanyag és információ került napvilágra, ami világszinten is egyedülálló.
Az igazgató kiemelte a műtárgyak közül a Szent Péter ereklyetartót, valamint a megtalált több mint 10 ezer fémtárgyat. Ezek alapján elmondható, hogy mind mennyiségében, mind pedig minőségében kiemelkedik a bugaci lelőhely a ma ismert és feltárt Árpád-kori kolostorok közül.
Érdemes elolvasni:
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Kétezer éves római leleteket talált első ásatásán egy egyetemista Komáromnál
Hamarosan vége lehet a Horvátország határain való sorban állásnak
Kriptobányászat gépek nélkül? A DEAL Mining új alkalmazása forradalmasítja a piacot
Félelmetes űrobjektum indíthat támadást a Föld ellen novemberben?
Budapest lett Európa legolcsóbb nyári úti célja egy brit felmérés szerint
Hogyan kovácsol Közép-Ázsia előnyt a földrajzi helyzetéből?
