Elképesztő: nukleáris robbantással hoztak létre egy tavat, azóta is halálos

Valamiért jó ötletnek találták, hogy egy nukleáris töltet jelentse a tó alapját, de valójában a közelébe menni is életveszélyes.

A szovjetek a hatvanas években létrehoztak Kazahsztánban egy mesterséges tavat, ami annyira félresikerült, hogy ma is szinte csak katasztrófaturisták használják, írja a LADbible.

Elhagyatott, kietlen vidék a kazahsztáni sztyeppén. Első pillantásra békés táj: egy magányos tó a semmi közepén, a víz felszínén nyugalom honol. Ám ami a nyugalom mögött rejlik, az a történelem egyik legsötétebb, legpusztítóbb titka: ez a tó nem a természet ajándéka, hanem az emberi őrület terméke. Ezt a helyet ugyanis atombombával hozták létre, méghozzá szánt szándékkal.

Tényleg robbantottak egy nukleáris tavat

Üdvözlünk a Csagan-tónál, amely szó szerint egy atombomba kráteréből született meg 1965-ben. A szovjet hadsereg ekkor robbantott fel egy 140 kilotonnás töltetet – több mint hétszer erősebbet, mint a Hirosimánál használt –, hogy egy mesterséges víztározót hozzanak létre. Ami alapvetően sikerült is: létrejött egy 400 méter széles, 100 méter mély kráter, ami később megtelt vízzel. A cél az volt, hogy kikísérletezzék, vajon lehet-e nukleáris robbantással földmunkát végezni. A válasz: lehet, de a következményeket látva nyilvánvalóan semmi értelme.

A Csagan-tó. Felül látható a nukleáris robbantás krátere is. Forrás: Google Térkép

És ez a szomorú kísérlet csak egy volt a sok közül. A környéken található Szemipalatyinszki Kísérleti Telepen ugyanis a Szovjetunió 40 éven keresztül, 1949 és 1989 között összesen 456 nukleáris kísérletet hajtott végre. Ezzel ez a hely lett az atomrobbantásokkal leginkább sújtott hely a világon. A robbantások többsége ugyan föld alatt történt, de a sugárzás és a robbanások hatása így is messzire elért.

Rengetegen éltek a közelben

A telep elvileg „elhagyatott” volt, de valójában emberek ezrei éltek alig száz kilométerre. A közelben található falvak mellett ugyanis még egy több mint egymilliós város is volt a térségben. A lakosságot azonban sosem figyelmeztették, és az őket ért nukleáris sugárzás hatását titokban próbálták tartani. De az örökség megmásíthatatlan: rákos megbetegedések, genetikai mutációk, öröklődő betegségek generációkon át.

A Csagan-tó ma is ott van – a víz még mindig több mint százszor radioaktívabb a biztonságos határértéknél. Figyelmeztető táblák intenek a veszélyre, de ez nem mindenkit tart vissza. Egyes helyiek horgásznak itt, mások akár fürdenek is benne. Sőt, egy dokumentumfilm kedvéért még újságíró is ugrott a tóba, és halat is evett belőle.

Örök figyelmeztetés az emberi őrület határtalanságára

Több mint 200 ezer ember lehet közvetlenül érintett, és ki tudja, hányan szenvednek még ma is a következményektől. A szovjet rezsim mindent megtett, hogy eltitkolja a károkat, de az igazság természetesen kiszivárgott – és máig kísért.

A Csagan-tó nemcsak egy kísérteties látványosság és tudományos érdekesség, hanem borzalmas szimbóluma is annak, hogy mit okozhat, ha az emberi technológia kontroll nélkül szabadul el. Egy tavat robbantani atombombával? Őrültség. De megtörtént. És ott maradt, örök mementóként.

Ez is érdekelhet:

• • A Szovjetuniónak Photoshopra sem volt szüksége ahhoz, hogy valakit kitöröljenek a történelemből
  • 1970-ben a Szovjetuniónak sikerült a lehetetlen, és landoltak a pokoli Vénuszon

Címlapképünk illusztráció, forrás: Wikimedia Commons