A Ming-kincshajók, vagyis a világ legnagyobb ismert faépítésű hajói, a 15. század elején uralták az óceánokat – ezek a monumentális hajók nemcsak technológiai csodák voltak, hanem a kínai birodalmi hatalom kiterjesztésének és presztízsének szimbólumai is.
A történet kezdete egy tízéves fiúval indul, aki Jünnan tartományban, a mongolok által uralt vidéken élt. Miután apját elvesztette, a fiú a Ming hadsereg kezébe került, majd kasztrálták, hogy eunuchként szolgálhasson a császári udvarban. Ezt követően nőtt fel a Ming-dinasztia alapítójának fiával, aki később Yongle császár néven vált ismertté. A fiú, akit később Zheng Hének neveztek el, közel két méteres magasságával és lojalitásával kiemelkedett társai közül, így lett a világ legnagyobb hajóflottájának parancsnoka — számolt be róla a Hoog.
A Yongle-császár nagyratörő tervei
A Ming-dinasztia kezdetén a császár célja a birodalom hatalmának megerősítése és a környező államok meghódoltatása volt. A konfuciánus világkép szerint Kína volt a „Középső Királyság”, a világ közepe, amelyhez a környező országoknak tisztelettel kellett viszonyulniuk. Ennek érdekében Yongle hatalmas flottát építtetett: több száz szállító-, hadihajót és ellátóhajót, de mindenekelőtt 36 kincshajót – ezek a hajók voltak a flotta ékkövei.
A kincshajók mérete és felépítése
A kincshajók mérete szinte hihetetlen: körülbelül 136 méter hosszúak és 56 méter szélesek voltak, négy fedélzettel és kilenc, közel 30 méter magas árbóccal. Ezek a hajók hatalmas mennyiségű árut, lovakat, katonákat és egzotikus ajándékokat szállítottak. Fedélzeteik különböző funkciókat láttak el: az alsó szintek ballasztsúlyokat és raktárakat tartalmaztak, míg a felső szintek konyháknak, lakótereknek és harcállásoknak adtak helyet, bronzágyúkkal felszerelve.
A világ körüli expedíciók
Zheng He irányításával a flotta hatalmas utakat tett meg: eljutottak Malajziába, Indonéziába, Srí Lankára, Indiába, Iránba és egészen Afrika keleti partjáig, a mai Kenya területéig. Minden kikötéskor a helyi uralkodók ajándékokat adtak át, és elismerték Kína felsőbbrendűségét, cserébe védelmet és kereskedelmi előnyöket kaptak.
Az aranykor vége és a feledésbe merülés
A Yongle-császár halála után utódai már nem tekintettek jó szemmel a költséges tengeri expedíciókra. A konfuciánus bürokrácia is ellenezte az eunuchok megnövekedett befolyását, így a flotta expedíciói megszűntek, a hajókat szétszerelték, és Kína befelé fordult, elszigetelődve a külvilágtól.
A modern kor kérdései: legendák vagy valóság?
A történészek között máig vita folyik arról, hogy a kincshajók valóban elérték-e az általuk feltételezett hatalmas méreteket. Egyes szakértők szerint a kínai ácsok technológiai tudása a Ming-korban nem tette volna lehetővé ekkora hajók biztonságos megépítését. Ráadásul nincs elegendő bizonyíték a hatalmas mennyiségű fa felhasználásáról sem. Ugyanakkor egy 1957-ben Nanjing közelében feltárt 11 méteres farönk azt sugallja, hogy legalább részben igaz lehet a legenda.
Ezeket a cikkeket is érdemes elolvasni:
Hunyadi János zseniális harcmodora – Stratégia a túlerő ellen
Amit még a magyarok sem tudtak az 1848-as forradalomról
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Ha minden jól megy, erre az egzotikus helyszínre repülhetünk majd rövidesen Budapestről
Akár 1000 fekete lyuk is lehet az otthonunkban egy elképesztő felfedezés szerint!
A MÁV a legnagyobb hőségben hagyta cserben az utasait
A halott pulzárok centiméteres „hegyeik” miatt bocsáthatnak ki rádióhullámokat
Meghökkentő: Gyermekek ellen elkövetett súlyos bűncselekmények rázták meg Magyarországot
Top 7 úticél, ahová jobban megéri vonattal utazni Budapestről, mint repülővel