Válságban a méhek: rekordveszteségek Magyarországon is
Május 20. a Méhek Világnapja, de idén is inkább aggodalomra van ok, mint ünneplésre. A világ méhállománya drámai ütemben csökken, és már Magyarországon is riasztó a helyzet. A kutatók közben robotméhek fejlesztésén dolgoznak, de vajon ez lehet a megoldás?
Miért fontosak a méhek?
A méhek nélkül a világ, ahogy ismerjük, megszűnne létezni. A növények többsége csak beporzással képes termést hozni és ezt a feladatot pedig jórészt a méhek végzik. Az élelmiszereink háromnegyede tőlük függ: ha nem lennének, nem ehetnénk almát, epret, paradicsomot vagy mandulát. Emellett a méhek a természetes ökoszisztéma fenntartásában is kulcsszerepet játszanak, ezért is nagyon riasztó, hogy világszerte a méhállományok ritkulását lehet tapasztalni.
Magyarországon is vészhelyzet van
Az idei év különösen nehéznek ígérkezik a magyar méhészek számára. Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) szerint a téli időszakban az országos méhállomány közel fele elpusztult, így a szokásos 1,2 millió helyett mindössze 600-700 ezer méhcsaláddal indulhatott a szezon. A pusztulás fő oka, hogy a varroa atka egyre ellenállóbbá válik a védekezésre használt hatóanyagokkal szemben, ez világszerte súlyos problémát jelent. A veszteségek különösen a mellékállású és hobbiméhészeket sújtották, míg a főállású gazdák jobban meg tudták védeni állományaikat.
A helyzetet tovább súlyosbítják az áprilisi fagyok, amelyek komoly károkat okoztak az akácosokban, különösen Bács-Kiskun megyében, ahol -5, -7 fokos hideget is mértek. Ez a fagyás másodvirágzást eredményezhet, ami általában rosszabb mézhozamot jelent. Emellett a téli csapadékhiány is negatívan befolyásolja a fás szárú méhlegelők, mint a hárs, a szelídgesztenye és az akác virágzását.
Egyetlen üveg méz elkészítéséhez egy méhcsalád akár 150 ezer kilométert is berepül / Forrás: Thomas Völcker képe a Pixabay -en.
A Bama.hu áprilisi cikke szerint Baranya vármegyében például idén a 78 ezer méhcsaládnak csupán a fele fog termelni. A szárazság, a virágzó növények hiánya, a növényvédő szerek használata és a betegségek (mint például a varroa atka) komoly pusztítást végeztek. Az egyik méhész szerint „ilyen rossz évet már régen látott a szakma”. Az országos helyzet sem sokkal jobb: egyes években a kaptárak akár 30–40%-a is elpusztul.
A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy az uniós mézpiac árzuhanása miatt a magyar méz egyre nehezebben értékesíthető. Az akácméz ára alacsony, miközben a termelési költségek nőnek. A piacot elárasztják az olcsó, sokszor hamisított, cukorszirup-alapú importmézek – főként Kínából -, amikkel a hazai méhészek képtelenek versenyezni. A túléléshez sokan csak az új, kötelező származásfeltüntetésben és a tudatos fogyasztókban bíznak.
Amerikában még súlyosabb a helyzet
Az Egyesült Államokban 2024 júniusa és 2025 márciusa között a kereskedelmi méhészek kaptáraik 62%-át veszítették el – ez a valaha mért legnagyobb veszteség. A tudósok szerint a klímaváltozás, a szélsőséges időjárás, a kórokozók, az élőhelyek eltűnése és a vegyszerek együttesen okozzák a méhkolóniák gyengülését. A helyzet súlyosságát mutatja, hogy a Washington State University entomológusai szerint 2025-ben a kereskedelmi méhkolóniák veszteségei elérhetik a 60–70%-ot. Ezek a fejlemények rávilágítanak arra, hogy a méhek védelme nemcsak ökológiai, hanem gazdasági szempontból is elengedhetetlen. A méhállomány megőrzése érdekében sürgős intézkedésekre van szükség mind az Egyesült Államokban, mind világszerte.
Robotméhek mint alternatíva?
Több kutatóintézet és technológiai cég is kísérletezik robotméhek kifejlesztésével, amelyek apró drónként repkedve képesek lennének mesterségesen beporozni a növényeket. Például a Massachusetts Institute of Technology (MIT) kutatói olyan rovarszerű repülő robotokat fejlesztenek, amelyek gyorsan és precízen végezhetik el a beporzást. Ezek a robotok akár 17 percig is képesek a levegőben maradni, és akrobatikus manővereket hajtanak végre, miközben mesterséges izmok mozgatják szárnyaikat.
A fejlesztések célja, hogy a jövőben a gazdák többszintes raktárépületekben termeszthessenek zöldségeket és gyümölcsöket, mérsékelve a mezőgazdaság környezetre gyakorolt negatív hatását. Elsőre futurisztikus megoldásnak tűnik, de valójában inkább riasztó, mint lenyűgöző. Hiszen ha gépeknek kell átvenniük a méhek szerepét, az azt jelenti, hogy valami végérvényesen megváltozott. A technika fejlődik, de a legokosabb megoldás még mindig az, ha vigyázunk arra, ami már évezredek óta természetesen működik: A méhekre.
Kiemelt kép forrása: Thomas Völcker képe a Pixabay -en.
Ez is érdekelhet:
