2025 júniusában a Hortobágyi Nemzeti Parkból származó Przsevalszkij-vadlovakat telepítenek vissza Kazahsztánba, az Altin Dala (Altyn Dala) rezervátumba – jelentette be közös sajtótájékoztatón a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság és a Fővárosi Állat- és Növénykert. Ez a nemzetközi természetvédelmi projekt fontos mérföldkő a veszélyeztetett faj megőrzésében és a biodiverzitás helyreállításában.
A Przsevalszkij-ló: az utolsó ősi vadló
A Przsevalszkij-vadló (más néven ázsiai vadló) az egyetlen fennmaradt ősi, háziasítatlan vadló faj, amely nevét felfedezőjéről, Nyikolaj Mihajlovics Przsevalszkij orosz Ázsia-kutatóról kapta. Ez a faj egészen a 19. század végéig élt Belső-Ázsia füves pusztáin, ám az emberi tevékenység, a háziállatokkal való versengés, az élőhelyek átalakulása és a vadászat következtében teljesen eltűnt a vadonból, utolsó populációi az 1960-as években Mongóliában pusztultak ki, írja az MTI.
A kipusztulás széléről a visszatérésig
A Przsevalszkij-vadló fennmaradását kizárólag az állatkertek és a gondosan szervezett tenyészprogramok biztosították. Az 1990-es évektől kezdődően indultak el a visszatelepítési programok, amelyek célja, hogy a faj újra meghonosodjon eredeti élőhelyein.
A Hortobágyi Nemzeti Park Pentezug projektje 1997 óta foglalkozik Przsevalszkij-vadlovakkal, akik a 3000 hektáros, háborítatlan területen élnek. Az itt élő állomány létszáma az elmúlt közel három évtizedben megtízszereződött, ami kiemelkedő természetvédelmi siker.
Miért fontos a vadlovak visszatelepítése?
Csobán Péter, a Pentezug Projekt szakértője hangsúlyozta, hogy a Przsevalszkij-vadló nemcsak önmagában értékes, hanem jelentős ökológiai szerepet tölt be. Jelenlétével hozzájárul egy egészséges, változatos ökoszisztéma fenntartásához, amely más veszélyeztetett fajok fennmaradását is támogatja.
Hortobágyról Kazahsztánba: A visszatelepítés folyamata
A most kiválasztott vadlovak – fiatal, magas genetikai értékkel rendelkező kancák – a kazahsztáni állomány alapját képezik majd, elősegítve annak létrejöttét és hosszú távú fennmaradását. A visszatelepítési folyamat során az állatokat először befogják, majd karanténba helyezik, ahol különféle egészségügyi szűrővizsgálatokon esnek át.
Ezt követően a Cseh Légierő egyik szállítógépével szállítják őket Kazahsztánba, ahol további 8-12 órás földi transzport után érkeznek meg új otthonukba, az Altin Dala rezervátumba, írja a HVG.
Nemzetközi összefogás a faj védelméért
A projekt sikeressége a nemzetközi együttműködésnek köszönhető: magyar, cseh és kazah szakemberek dolgoznak együtt, hogy a Przsevalszkij-vadló ismét meghonosodjon az egykori ázsiai élőhelyein. Az ilyen programok nemcsak a vadlovak, hanem a teljes sztyeppei ökoszisztéma védelmét is szolgálják.
A Hortobágyi Nemzeti Parkból Kazahsztánba telepített Przsevalszkij-vadlovak fajának fennmaradása és visszatelepítése bizonyítja, hogy kitartó nemzetközi összefogással és tudományos alapossággal még a kipusztulás széléről is vissza lehet hozni egy-egy veszélyeztetett fajt.
Érdemes elolvasni:
- Válságban a méhek: rekordveszteségek Magyarországon is
- Mik ezek az óriási darazsak a kertben, és miért pont ők a legjobb szövetségeseink?
- Megetette magát egy óriási kígyóval, elmesélte, milyen volt
Source: