A szemünk előtt zajlik az emberi evolúció a Tibeti-fennsíkon

Hiába hisszük, hogy az emberi evolúció már a múlté, testünk még ma is alkalmazkodik a környezethez. A Tibeti-fennsík magaslataiban élő emberek testében olyan változások figyelhetők meg, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy boldoguljanak egy olyan oxigénhiányos környezetben, amely a legtöbbünk számára komoly egészségügyi kockázatot jelentene.

Az alacsony légköri nyomás miatt a magas hegyvidékeken kevesebb oxigén jut a szervezetbe minden egyes lélegzetvétellel. Ezért is alakul ki a hegymászóknál gyakran a magashegyi betegség. Ennek ellenére a Tibeti-fennsíkon több mint tízezer éve élnek emberek, akik testileg alkalmazkodtak ezekhez a viszonyokhoz — írja a Science Alert.

Biológiai változatosság és természetes szelekció

Cynthia Beall antropológus szerint a magashegyi oxigénhiányhoz való alkalmazkodás „gyönyörű példája annak, hogy miért van az emberiségnek ilyen széles biológiai változatossága”. A Case Western Reserve Egyetem kutatója csapatával olyan tibeti közösségeket vizsgált, ahol az emberek egész életüket 3 500 méter feletti magasságban töltik.

A termékenység az evolúciós siker kulcsa

A kutatásban 417 nő vett részt, akik 46 és 86 év közöttiek, és életük során 0 és 14 közötti számú élve született gyermeket hoztak világra – az átlag 5,2 volt. A kutatók egészségügyi, élettani méréseket is végeztek: hemoglobinszintet és annak oxigéntelítettségét vizsgálták, mivel ezek kulcsfontosságúak az oxigén szállításában.

Az arany középút: nem a magas, nem az alacsony hemoglobinszint a nyerő

Meglepő módon azok a nők voltak a legsikeresebbek a szaporodásban, akiknek hemoglobinszintje közepes volt – sem túl magas, sem túl alacsony. Ugyanakkor hemoglobinjuk oxigéntelítettsége kifejezetten magas volt, vagyis vérük hatékonyan szállította az oxigént anélkül, hogy a vér túl sűrűvé vált volna, ami megterhelné a szívet.

A szív és a tüdő is alkalmazkodott

A legsikeresebb nők tüdejébe nagyobb mennyiségű vér áramlott, szívük bal kamrája pedig szélesebb volt az átlagnál. Ez elősegíti az oxigén hatékonyabb elosztását a szervezetben, különösen oxigénszegény környezetben.

A kultúra sem elhanyagolható tényező

A kutatók arra is rámutattak, hogy a kulturális tényezők – például a fiatalon kezdett gyermekvállalás vagy a hosszú házasságok – szintén növelik az élveszületések számát. Ennek ellenére a fizikai alkalmazkodás még mindig döntő szerepet játszott a termékenységi sikerben.

Az evolúció most is zajlik

Beall szerint ez egyértelmű példája annak, hogy a természetes szelekció ma is működik. A magashegyi élet kihívásaira adott testi válaszok valós időben formálják az emberi faj fejlődését. Az ilyen kutatások révén jobban megérthetjük az emberi evolúció mechanizmusait – nem a múltból, hanem a jelenből kiindulva.

Ezeket a cikkeket is érdemes elolvasni:

Egy 2000 éves szarkofágban bukkantak hihetetlen leletre a régészek
Tokaj: a borok királya és a királyok bora