5 legendás magyar film, ami világsikert aratott
A magyar filmművészet számos nemzetközi elismerést hozott hazánknak, és különösen az utóbbi évtizedekben több alkotás is beírta magát a világ filmtörténetébe. Az alábbi válogatás öt olyan magyar filmet mutat be, amelyek nemcsak a hazai közönséget ragadták magukkal, hanem komoly nemzetközi díjakat is nyertek.
Saul fia (2015)
Nemes Jeles László első nagyjátékfilmje óriási nemzetközi sikert aratott: elnyerte a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar-díjat, ami hatalmas elismerés a magyar film számára. A történet a holokauszt idején játszódik, és egy sonderkommandós rab, Saul szemszögéből mutatja be a haláltábor borzalmait. A férfi elhatározza, hogy mindenáron eltemet egy fiút, akit a saját fiának hisz: akkor is, ha ezzel veszélybe sodorja magát.
A film különlegessége, hogy szinte végig Saul arcát követi a kamera, és a háttér gyakran elmosódott, így a néző szinte az ő fejében érzi magát. Ez a módszer nagyon erős, személyes hangulatot teremt, ami mélyen megérinti az embert. A Saul fia Cannes-ban is nyert díjat, és több mint 30 másik fesztiválon is elismerték. Nemcsak történelmileg fontos, hanem művészileg is kiemelkedő film, amelyet világszerte nagyra értékeltek.
Mephisto (1981)
Szabó István klasszikusa volt az első magyar film, amely Oscar-díjat kapott. A történet egy színész felemelkedését és morális összeomlását követi a náci Németországban. A főszereplő Klaus Maria Brandauer alakítása lehengerlő, a film pedig máig érvényes kérdéseket vet fel: meddig hajlandó elmenni egy ember a sikerért? A Mephisto Németországban is nagy sikert aratott, köszönhetően a német nyelvű forgatókönyvnek és a közép-európai témának.
Kontroll (2003)
Antal Nimród rendezése a budapesti metró sötét világába vezet, ahol egy csapat jegyellenőr mindennapjait követhetjük nyomon. A film egyszerre thriller, vígjáték és társadalmi látlelet, különleges képi világgal és szürreális hangulattal. A Cannes-i FIPRESCI-díj elnyerése után a Kontroll kultfilm lett külföldön is, főleg a fesztiválkedvelő közönség körében. A film sikerének köszönhetően Antal később Hollywoodban is lehetőséget kapott.
A Kontroll különlegessége, hogy egy teljesen ismerős, hétköznapi környezetet – a metrót – tudott rejtélyes és szimbolikus térré alakítani. A metróalagutak sötétsége és a föld alatti világ zárt rendszere kiválóan tükrözi a szereplők lelkiállapotát és az egész társadalom bizonytalanságát a kétezres évek eleji Magyarországon. A humor és a dráma váltakozása miatt a film egyszerre szórakoztató és gondolatébresztő. A zenéjét a Neo elektronikus zenekar készítette, amely a film hangulatát tökéletesen alátámasztja. A Kontroll azóta is gyakori visszatérő példa a modern magyar filmről szóló beszélgetésekben, és nemcsak itthon.
Testről és lélekről (2017)
Enyedi Ildikó visszatérő rendezése a Berlini Filmfesztivál Arany Medve-díját nyerte el, majd Oscar-jelölést is kapott. A film egy vágóhídon dolgozó nő és férfi kapcsolatáról szól, akik rájönnek, hogy éjszakánként ugyanazt álmodják. A film lírai, letisztult képi világa, valamint különleges, melankolikus hangulata mély nyomot hagyott a nézőkben szerte a világon.
Őszintén beszél az emberi kapcsolatokról, a magányról és az intimitásról. További különlegesség, hogy a főszereplő, Borbély Alexandra ekkor még kevésbé volt ismert a nemzetközi színtéren, de alakításáért megkapta az Európai Filmakadémia legjobb színésznőnek járó díját, és azóta számos külföldi produkcióban is feltűnt. A Testről és lélekről nemcsak a kritikusok, hanem a közönség körében is nagy sikert aratott, és a Netflixen keresztül világszerte elérhetővé vált.
A torinói ló (2011)
Tarr Béla utolsó filmje lassúságával és filozófiai mélységével nem való mindenkinek, de akik vevők az ilyesmire, azok kultuszfilmként tisztelik. A Berlini Filmfesztiválon Ezüst Medve-díjat kapott, és a világ számos filmfesztiválján vetítették. A történet a híres Nietzsche-legendából indul ki, de valójában az emberi létezés végleteiről mesél hosszú, kitartott snitteken keresztül. A film elnyerte a nemzetközi kritikusok figyelmét, és Tarr Béla nevét végérvényesen beírta a világ filmművészetének történetébe.
Kiemelt kép forrása: Manfred Werner / Wikimedia Commons / CC BY-SA 3.0
Ez is érdekelhet:
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
A Szovjetek palotája a 20. század legnagyobb projektje lett volna, de Hitler miatt soha sem valósult meg
Emberi agysejtekkel operál az új biológiai számítógép
Ezért nem akarják felnyitni Kína első császárának sírját
7 különös dolog, amit a Holdon hagytak az űrhajósok
Még régebbiek lehetnek a holt-tengeri tekercsek, mint azt korábban gondolták
Az indiai templom, amelynek „lebegő oszlopa nem érinti a talajt”
