Végveszélyben a parajdi sóbánya? A víz már a turisztikai szintet is elérte
A parajdi sóbánya súlyos természeti katasztrófával néz szembe, amely komoly veszélyt jelent a térség turizmusára és a helyi közösség megélhetésére. A Hargita megyei településen a heves esőzések és a megduzzadt Korond-patak miatt a patak medrét védő geofólia megsérült, és a víz nagy mennyiségben zúdult be a sóbánya üregeibe, elöntve a föld alatti létesítményt, amely Erdély egyik legnépszerűbb turisztikai látványossága.
Válságban a parajdi sóbánya?
A vízzel elöntött parajdi sóbánya bejárata 2025. május 28-án. A Korond-patkának a Só-szorosban lévő mederszakaszában kialakult víznyelőkbe ömlik a víz, amely a sóbányába tör be. A patakmederben több víznyelő is kialakult, amelyeknek mérete a heves esőzések következtében kialakult áradások miatt megnövekedett. A Hargita megyei önkormányzat válságstábot hozott létre a turizmus megmentésére. MTI/Veres Nándor
A sóbánya egyik legújabb részét, a Telegdy-szárnyat próbálják megmenteni két szigetelőgát kialakításával, ami némi reményt ad a bánya és a turizmus jövőjére nézve. A parajdi sóbánya feletti területet lezárták, mert a talaj ingataggá vált, és attól tartanak, hogy újabb helyeken is beszakadhat a patakmeder. A helyi hidat csendőrök őrzik a biztonság érdekében. Az Economx szerint a helyiek körében nagy az aggodalom és az elkeseredés, mert úgy vélik, hogy a problémát évek óta ismerték, de nem történt időben beavatkozás. Kifogásolják továbbá a bánya működtetőjének, az Országos Sóipari Társaságnak (Salrom) a nem kielégítő kommunikációját a helyzet súlyosságáról.
A Hargita megyei önkormányzat válságstábot hozott létre a turizmus megmentésére, és a megyei elnök, Bíró Barna-Botond hangsúlyozta, hogy sürgős műszaki beavatkozások mellett átfogó turizmusmentő kampányra is szükség van, amely új lendületet adhat a térségnek. A szakemberek és turisztikai szakértők bevonásával javaslatokat dolgoznak ki, hogy akár országos turisztikai felhívással kérjenek segítséget a magyar és a román kormánytól. A megyei önkormányzat 400 ezer lejes (32 millió forint) gyorssegélyt is biztosított a község számára a helyreállítási munkálatok támogatására.
A Korond-pataknak a Só-szorosban lévő mederszakaszában kialakult víznyelőkbe ömlik a víz, amely a parajdi sóbányába tör be 2025. május 28-án. A patakmederben több víznyelő is kialakult, amelyeknek mérete a heves esőzések következtében kialakult áradások miatt megnövekedett. MTI/Veres Nándor
A parajdi sóbánya évente százezrek által látogatott turisztikai célpont, amely föld alatti csarnokokkal, játszóterekkel, ökumenikus kápolnával és moziteremmel várta a turistákat. A sóbánya jótékony mikroklímája miatt egészségesek és betegek számára is ajánlott, segíti a relaxációt és a szervezet regenerálódását, valamint számos egészségi panasz enyhítésére is alkalmas. A község lakosainak mintegy 80 százaléka a turizmusból él, így a bánya bezárása komoly gazdasági és társadalmi következményekkel járhat. A sóbánya a térség idegenforgalmának motorja, ezért a megyei önkormányzat elkötelezett a helyreállítás és a turizmus újraindítása mellett.
Mit mondanak a szakértők?
MTI/Veres Nándor
Boros Dénes, bakonyi szénbányász szakember szerint nem valószínű, hogy a parajdi sóbánya beomlana, vagy hogy a föld alatti termek összeomlanának, mivel a bányászati technológia során hatalmas termeket vájnak ki, de közöttük tartóoszlopokat hagynak meg, amelyek megtartják a szerkezetet. A só oldódása ugyan megindulhat a víz hatására, de a tartóoszlopok miatt a bánya stabilitása nem szűnik meg hirtelen, idézte a veol.hu.
A szakértő hangsúlyozta, hogy a vízbetörés nem tarthat örökké, és a vizet ki fogják szivattyúzni a tárnákból. A legnagyobb problémát a hordalék és az iszap jelentheti, amely a szivattyúzás után marad a termekben, és amely hosszabb távon nehezítheti a bánya újbóli megnyitását.
Érdemes elolvasni:
