Az első magyar huszárhadosztály eltűnt iratai kerültek elő Ausztriában

Figyelemre méltó felfedezés vetett új fényt a magyar hadtörténelem egy kevéssé ismert fejezetére: nyolc évtized után Ausztriában előkerültek az első magyar huszárhadosztály rég elveszett dokumentumai, amelyek válaszokat adhatnak a második világháború utolsó napjaival kapcsolatos megválaszolatlan kérdésekre. A leletet Szebenyi István civil hadtörténész találta meg, aki korábban több híressé vált magyar bűnügy, köztük a móri mészárlás bizonyítékait is felkutatta.

A kutatás kezdete

Szebenyi a néhai Wittner Máriával végzett kiadói munkája révén került kapcsolatba Bánó-Simon Máriával, aki édesapja 1945-ös rejtélyes halálának körülményeit próbálta tisztázni. A Telex beszámolója szerint az asszony apja, egy törzstiszt, állítólag öngyilkos lett a Vértes hegységben, ám új bizonyítékok más képet sugallnak az esetről.

Bár ez a szál személyes indíttatású volt, Szebenyit elvezette egy kulcsfontosságú, 1970-es évekből származó levélhez, amelyet Bánó-Kacskovics Zoltán, az 1. Huszárhadosztály egyik írnoka írt. A levélben arról írt, hogy az alakulat iratait egy ládában temették el egy osztrák kastély közelében, de a pontos helyet csak szarvasok és egy fa említése alapján lehetett beazonosítani.

A múlt feltárása

A beszámoló szerint közel két évbe telt, mire sikerült azonosítani a kastélyt és a települést. Visszaemlékezések és történeti kutatások alapján Szebenyi úgy vélte, hogy a helyszín az alsó-ausztriai Haag városában található Salaberg-kastély lehet, amely a huszárhadosztály utolsó főhadiszállásául szolgált. A szükséges engedélyek beszerzése és a magyar honvédelmi miniszter tájékoztatása után – aki diplomáciai segítséget is kilátásba helyezett – Szebenyi és csapata megkezdte a kutatást a kastély 40 hektáros, részben állatkertként működő parkjában.

A történelmi leírásokat figyelembe véve sikerült két hektárra szűkíteni a keresés körzetét, és már fél órán belül rábukkantak az elásott ládára — ezt a szerencsét Szebenyi lottónyereményhez hasonlította. Meglepetésre a terület érintetlen volt, és még mindig ugyanazok a szarvasok legeltek a közelben, mint ahogy azt évtizedekkel korábban írták.

A huszárhadosztály ládjának tartalma

A láda egykoron a Monarchia idejéből származó, fémmel bélelt főződoboz volt, amelyhez a huszárok lengyel partizánokon keresztül jutottak hozzá. Bár a faládának fa részei elkorhadtak, és a teteje beszakadt, a dokumentumok túlnyomó része megőrizte épségét a nyolc évtizedes föld alatti tárolás ellenére. Az iratokat gondos kiemelést követően biztonságos műanyag tárolóba helyezték.

Szebenyi szerint a dokumentumok felbecsülhetetlen értékűek, mivel 1941-től egyetlen más forrás sem maradt fenn az alakulatról. Az iratok között napi jelentések, térképek, lőszerkészletek nyilvántartásai, veszteséglisták és temetkezési helyek is lehetnek – olyan adatok, amelyek a történészek és az eltűnt hozzátartozókat kereső családok számára különösen fontosak.

A láda és tartalma ideiglenesen az Osztrák Állami Levéltárba kerül restaurálásra. Az osztrák hatóságok várhatóan visszaszolgáltatják az iratokat Magyarországnak, ahol azokat alaposan elemzik, majd hosszú távon megőrzik.

Ha ezt a cikket angolul is szeretnéd elolvasni vagy megosztani, kattints ide: Daily News Hungary

Érdemes elolvasni:

• A második világháborúban meghalt német katonák maradványait találták meg a Bécsi kapu téren
• A magyar író, akinek betiltották a műveit de mégis világsikert aratott
• Kávéház, lóverseny, színház és flipper: Így szórakoztak a magyarok a 20. században