A világ egyik legismertebb műemléke, a gízai nagy piramis több mint 4600 éve áll az egyiptomi sivatagban. Az ókor legnagyobb építménye évszázadokon keresztül a világ legmagasabb ember alkotta struktúrája volt. Ma is lenyűgöző nemcsak mérete és tartóssága, hanem az építése körül keringő titkok miatt is. Hogyan tudott egy ókori civilizáció ilyen pontosan és masszívan felépíteni egy ilyen gigantikus alkotást? A tudósok három komoly, tudományosan megalapozott elméletet vizsgálnak, melyek új megvilágításba helyezhetik az építés titkát.
A piramist Hufu (görög nevén Kheopsz) fáraó építtette, aki isteni rangot viselt és örök életre készült. A síremlék célja nem csak a test őrzése volt, hanem a fáraó isteni mivoltának dicsőítése is. A piramis 2,3 millió kőtömbből áll, melyek egyenként akár 50 tonnát is nyomhatnak. Az építmény alapja elképesztően pontos – kevesebb mint egy hüvelyk eltérés található a négy sarok között. Oldalai a négy égtájhoz igazodnak, hihetetlen pontossággal, évszázadokkal a mágneses iránytű feltalálása előtt — számolt be róla fern.
A projekt vezetője: Hemiunu, a zseniális építész
Hufu féltestvére, Hemiunu volt az építkezés vezetője, akit az ókor egyik legnagyobb elméjeként tartanak számon. A tervei messze túlszárnyalták apja, Szneferu piramisait. A nagy piramis belsejében három sírkamrát helyeztek el, köztük a híres Király Kamráját, amely rózsaszín gránitból épült, Aszuánból származó hatalmas tömbökből. A kövek illesztése olyan precíz, hogy egy borotvapenge sem fér be közéjük.
Elméletek az építés módjáról
A piramis építése körüli egyik legnagyobb kérdés az, hogyan tudtak ilyen hatalmas köveket több mint 100 méteres magasságba emelni. Az alábbi három elmélet kínál erre tudományos magyarázatokat.
Külső rámpa: az egyszerű, de problémás megoldás
A legklasszikusabb magyarázat szerint a köveket egy hosszú, enyhe lejtésű rámpán húzták fel. Ez a módszer technikailag egyszerű, de hatalmas mennyiségű anyagot és időt igényelt volna – egyes számítások szerint a rámpának több anyagra lett volna szüksége, mint magának a piramisnak. Ennek a rámpának azonban nincs nyoma a régészeti leletek között, és a meredekség kérdése is sok problémát vet fel.
Jean-Pierre Houdin elmélete: belső rámpa és ellensúlyos rendszer
A francia mérnök, Jean-Pierre Houdin egy merőben új nézőpontot javasolt: szerinte a piramis alsó szintjeit egy külső rámpával építették, majd a rámpát szétszedték, és az anyagát beépítették a felső szintekbe. A további emeléshez egy belső spirális rámpát használtak, amely a piramis falai mentén haladt felfelé. A Király Kamrába vezető gránittömböket Houdin szerint a Grand Gallery nevű hosszú folyosón egy ellensúlyos rendszer segítségével húzták fel. A folyosó mérete és kialakítása valóban különös, és bizonyos nyomok alátámaszthatják ezt az elképzelést.
Vízalapú emelés: a 2024-es elmélet
Egy új, 2024-ben publikált tanulmány szerint az ókori egyiptomiak vízzel működő liftet is használhattak. Az elmélet szerint egy elágazó Nílus-ág futott a piramis közelében, és ezt használták a kövek szállítására. Egyes kutatók szerint lehetséges, hogy a piramis közepén egy vízzel teli aknát alakítottak ki, ahol egy lebegő fa platformon emelték a köveket. Bár ez az ötlet forradalmi, egyelőre nem találtak olyan aknát a Nagy Piramisban, amely ezt alátámasztaná, így a tudományos közösség többsége szkeptikus.
Miért nincs tervrajz?
Az egyiptomiak híresek voltak adminisztrációjukról – fennmaradtak adólisták, vásárlási nyugták és szerelmes versek is. A piramis tervei azonban sosem kerültek elő. Vagy elvesztek, elpusztították őket, vagy szándékosan tartották titokban.
A nagy üreg rejtélye
2017-ben a tudósok egy titokzatos üreget fedeztek fel a piramisban részecskefizikai módszerekkel. Senki sem tudja, mire szolgál – lehet szerkezeti célja, de az is lehet, hogy ez Hufu valódi sírkamrája. Ami biztos: a piramis még mindig rejteget titkokat.
Ezeket a cikkeket is érdemes elolvasni:
Charles Darwin egyik legfontosabb munkája nem az evolúcióról szólt
Magyar trónörökösről nyílt tárlat az Oszakai Világkiállításon
